2020. február 20., csütörtök

0
281

EVANGÉLIUM

Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?”
A tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás.” Akkor szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik.
Péter ekkor félrevonta Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol és nem Isten tervei szerint!”
(Mk 8,27-33)

A világ a zűrzavar hordozója, egyre több ember szenved a nyugtalanság miatt, de felfedezhető a kevesek öröme is, akik másként gondolkodnak és élnek mint a világ. A mai örömhírből a Péternek szegezett kijelentés érint meg a legjobban: „emberi módon gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!” Világos, olykor valóban abba a zsákutcába lépünk , ahol nem Istent keressük, hanem magunkat tesszük azzá. Bízzuk Istenre életünket, hogy világosság támadhasson, s hogy azt a fényt továbbadhassuk! Ma is keressük Isten szándékait, terveit, mert az mindig életadó, élettel teli és reményt adó.

Csíki Szabolcs csíkdelnei plébános, székelyföldi ifjúsági lelkész

MEGOSZTÁS