Az Üdvözlégy Mária imádság ősi eredetű, biblikus. Az első részben egy újszövetségi mondattal dicsérjük a Szűzanyát: Szent Lukács evangéliumának szavait ismételjük. Az imádság második része szintén ősi, az egyetemes zsinati határozatok tanításának aktualizálása. Somorjai Ádám OSB jegyzete.
Az imádság első része a Lukács-evangélium szerint: Gábor angyal szavai: Lk 1,28
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes (még emlékezünk a korábbi szövegre: malaszttal teljes), az Úr van teveled, Áldottabb vagy te minden asszonynál.
Az első szó: Üdvözlégy – latinul Ave. Másfél ezer esztendőn át a nyugati egyház, a római katolikus egyház nyelve a latin volt. Az Ave szóról az Eva szó jut eszünkbe, az Ave megfordítása. Mária, akit köszönt az angyal – Ave –, nem más, mint az új Éva. S amint Éva által jött a romlás, úgy Mária által jön a megigazulás. Az Ave maris stella, Tengernek csillaga (Üdvözlégy tengernek csillaga) kezdetű latin himnuszban azt énekeljük: mutans Evæ nomen, fordítsd Éva nevét. Ez a himnusz ősi, 8. vagy 9. századi. Több mint egyezer esztendeje énekli az egyház latinul, és néhány évtizede már magyarul is.
A második kifejezés: kegyelemmel teljes – görögül kekharitomené, amely szó egyetlen egyszer fordul elő az egész újszövetségi Szentírásban, és ekkor is Máriára alkalmazva. Aki kegyelemmel teljes, az bűn nélkül való, más szavakkal mentes az eredeti bűntől. Ezt a tanítást a katolikus egyház a 19. században Mária szeplőtelen fogantatásaként (immaculata conceptio) fogalmazta meg, amely hittétel, más szóval dogma. 1858. március 25-én Lourdes-ban, a dogma kihirdetése után négy évvel Bernadett Soubirous-nak, állítása szerint, megjelent egy hölgy, aki úgy mutatkozott be: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” – Ez nem azonos azzal a hittétellel, hogy Mária Jézust szűzen foganta és szülte: Mária örök szüzessége. A szeplőtelen fogantatás tehát nem Jézus születésére vonatkozik, mint azt olykor félreérthetően írják. A dogmát IX. Piusz pápa hirdette ki 1854. december 8-án. Ennek pontos megfogalmazása: „A Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől.”
A harmadik kifejezés: az Úr van teveled. Az Úr, ha teveled van, akkor az Úr, aki a Teremtő, egyben teremtő módon van veled. Ha veled van, akkor benned van. Ez a kifejezés tehát egyben azt is jelenti, hogy Mária már hordozza az Úr testét.
A negyedik kifejezés: Áldottabb vagy te minden asszonynál – ez átvezet Erzsébet szavaihoz.
Erzsébet szavai: Lk 1,42
Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
Mária Erzsébethez sietett, követve Gábor arkangyal szavait, aki hivatkozott arra, hogy íme, öregségében Erzsébet, aki Mária rokona, csodásan megfogant. Erzsébet, amikor meglátta Máriát, örömében felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.”
Jézus.
– Ezt a kiegészítést IV. Orbán pápa (1261–64) fűzte hozzá az imádsághoz.
A Lukács-evangéliumban ezt követően Mária himnikus módon magasztalja az Urat, amely himnusz a Magnificat imádság címmel vonult be a liturgiába és az egyház történetébe. Kezdőszavai: „Magasztalja lelkem az Urat, és ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben.” Ezt a himnuszt minden este a vesperásban imádkozza, énekeli az egyház.
Lehet, hogy manapság másként imádkoznánk, például így: Köszöntünk, Mária, aki a megváltás rendjében az első vagy, veled kivételez az Úr, hisz áteredő bűn nélkül vagy, betölt téged teremtőerejével, s így nincs hasonló hozzád a teremtés rendjében sem. Áldott a te fiad, Jézus.
Az imádság második része a Lukács-evangélium szerint
Az imádság második része ősi, az egyetemes zsinati határozatok tanításának aktualizálása a 16. században.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja
– Theotokosz. Istenszülő. Mária Isten anyja. A legrégibb Mária-dogmát az efezusi zsinat (431) hirdette ki: Mária Isten Szülőanyja, tehát Theotokosz. V. Piusz pápa (1568) tekintélyével került bele az imádságba.
Imádkozzál érettünk, bűnösökért
– Első előfordulása: 1521, a karthauzi breviáriumban.
Most és halálunk óráján
– Első előfordulása: 1525, egy ferences imakönyvben.
Ámen.
Összegzés
Azt mondhatjuk, hogy ez a gyönyörű Mária-imádság egyszerre biblikus és egyszerre katolikus. Katolikus tehát a szó jelentése szerint egyetemes, egyrészt azért, mert az egyház ősi tradíciójának alkalmazása egyszerű szavakkal, másrészt azért, mert egyetemesen elterjedt a nyugati, a katolikus egyházban. Aki ezt az imádságot naponta imádkozza, azon túl, hogy részleges vagy teljes búcsút nyerhet a mennyben, átelmélkedi a megváltás újszövetségi üdvtörténetét, egyben az egyház történetét is, megvallja közösségét hitbeli elődeivel is. Messze van ez a woke-kultúrától, amelyről oly sokat hallunk újabban, nem akar szakítani a múlttal, sokkal inkább – teljes alázattal és Mária után szabadon, saját szabadakaratunk felajánlásával és az elfogadás jegyében, közösséget vállalva őseink megszentelt imádságaival és hagyományaival, aktualizálja azt saját életünkben.
Somorjai Ádám OSB / Magyar Kurír
