Az örökölt érték kötelez

Ezer székely leány napja a Romkat lencséjén keresztül

0
31
Fotók: Csúcs Mária

Székely népviseletbe öltözve több ezren ünnepeltek az idei Ezer Székely Leány Napján. Az 1931-ben kezdeményezett, a diktatúra idején betiltott és 1990-ben újraindított rendezvény a székely népviselet, népdal, néptánc és néphagyomány közkedvelt ünnepe Csíkszeredában. A város főterén gyülekező résztvevők a közös tánc után Csíksomlyóra vonultak.

Ezúttal nem a kegytemplomban, hanem a Hármashalom-oltárnál tartották a szentmisét is. Az idei és az újraindítás óta a 30. találkozó tiszteletbeli házigazdái a csíkszentgyörgyiek voltak, hiszen a lakosság számarányához képest tavaly ezt a csíki települést képviselték a legtöbben. A liturgia prédikációjában Pál Vilmos Barna csíkszentgyörgyi plébános, Alcsík főesperese az ünnep üzenetéről is szólt: hagyományőrző, rendhagyó ünnepre gyűltünk össze Csíksomlyóra, ahová leginkább búcsút járni, Isten áldását és Szűzanyánk oltalmát kérni jár a világ magyarsága, hogy imádsággal indítsuk ezt a szép, testet- lelket és egymást erősítő találkozót.

Ez az ünnepi alkalom megcáfolja az amúgy bölcs és igaz mondást, hogy nem a ruha teszi az embert. Itt és most a ruha teszi az embert. Jóllehet a ruha nem egyenlő az emberrel, mégis sok mindent elárul annak a viselőjéről. Ahogyan mozog, ahogy viselkedik benne, minősíti a ruha annak viselőjét. Az ember elárulja magát azzal ahogyan öltözködik, ahogyan bánik a ruhájával, és ez hatványozottan igaz a népviseletre, igaz erre a csodaszép székely ruhára. A székely ruhát lehet méltósággal, büszkén viselni. Egyfajta sajátos, senki mással össze nem téveszthető egyéniséget ragaszt az emberre. Lehet azonosulni a székelyruhával, annak a jelentésével: a múltunkkal, történelmünkkel, apáink, anyáink verejtékével és áldozatával. De lehet úgy is viselni, mint egy jelmezt, amikor az ember kibújik a székelyruhából ledobja, elfelejti azt, hogy ki is ő valójában.

A franciák mondása szerint a nemesség kötelez. Azt mondhatjuk, hogy ez a kijelentés érvényes a népviseletre, mert nemzetünk ruhája mindig kötelez. Ahogy magadra veszed ezt a ruhát, vállalod vele együtt a múltadat, történelmedet, kultúrádat, édes anyanyelvedet, nemzeted minden értékét, nemzeted minden hagyományát, eleid szellemi-lelki örökségét. Mintegy „begombolod magadba” székely népünk sorsát, életerejét, élni-akarását, büszkeségét, szabadság-szeretetét, a gyengék védelmét, a haza szolgálatát, mindazt, amit a történelem folyamán ez a ruha magába szívott és most kisugároz rajtad keresztül másokra. A népviselet tartást ad. Segít megtalálni, segít megerősíteni önazonosságodat. Segít tisztázni magadban, hogy ki is vagy, hol is a helyed a világban, Istennek a tervében – hangsúlyozta a főesperes és hozzátette: fontos, hogy ne csak a ruháról, a külsőről ismerjék fel a székelyeket, hanem a lelkükről is.

„Ismerjenek rád a szép beszédedről, gyönyörű énekeidről, a pentagon népdalaidról, amely hangsor legalább ötezer esztendős, és nagyon kevés nép dicsekedhet ilyen kinccsel. Ezért irigylik sokan tőlünk ezt. De ismerjenek meg a sugárzó életerődről, gerincességedről, tiszta tekintetedről, egész viselkedésedről és magatartásodról. A székelyruha a mindhalálig helytállás jelképe, ahogy tették őseink kiknek köszönhetjük, hogy ma itt ünnepelhetünk. A székelyruha és a fenyőfa hasonlóságot hordoz magában, mert a székely ruha és a fenyőfa egy földből terem, és csak ezen az egy földön igazán életképes, mert itt van otthon. Kedves ünneplő testvéreim, én arra kérlek titeket: úgy viseljétek ezt a ruhát, hogy ne csak külső ünnepi dísz legyen rajtatok, amelyben meg lehet jelenni egy-egy felvonuláson, vagy ünnepségen, majd aztán levetve elfelejtesz, hanem sokkal inkább lelki jellegzetességet, büszke önérzetet adó féltett értékes ruhadarab maradjon egész életedben. Aztán szent örökségként add tovább az utánunk jövő nemzedéknek” – mondta az ünnepi szentmise szónoka.

A rendezvény résztvevőit Csíkszereda és Csíkszentgyörgy polgármestere, illetve Hargita és Kovászna megye önkormányzati elöljárói is köszöntötték. A szervezők a külföldön élő székelyeknek is üzentek. Lőrinczi Mária, az Ezer székely leány napja Alapítvány elnöke elmondta: hazavárják a székely lányokat, a jövő édesanyáit, alapítsanak a szülőföldön családot. Hazavárják a külföldön munkát vállaló legényeket is, hiszen ők a család erősségei, megtartói.

A rendezvény keretében egymást váltották a színpadon a hagyományőrző és a térség hivatásos tánccsoportjai. Volt kézműves vásár, székely népviselet-mustra, és a gyerekeknek külön programokat is szerveztek. Az ünnepen jelen voltak Csíkszereda magyarországi testvérvárosainak képviselői is. A népviseletbe öltözöttek regisztrációjánál 1944 hölgy és 1001 férfi jelentkezett be. A település lakossága számarányához képest legtöbb regisztráló Csíkdelnéről érkezett, így ők kapták a templomi eskető székeket, és jövőben ők lesznek a találkozó tiszteletbeli házigazdái. Az alapítvány idén is székely népviseletet ajándékozott az aznap Csíkszeredában született csíkszentmártoni kislánynak és csíkszentkirályi kisfiúnak. A találkozó fénypontja volt a látványos, hangulatos közös tánc és a népviseletbe öltözött résztvevőkről csoportkép is készült.

Csúcs Mária

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here