Megnyitották a fejedelmi palotát Gyulafehérváron

0
498

Újra látogatható Gyulafehérváron a fejedelmi palota, Erdély egyik legjelentősebb későreneszánsz épülete, adta hírül az MTI. Az épületben az Erdélyi Fejedelmek Múzeuma kapott helyet. A tavaly alapított intézmény február 5-én, hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt (bár a hét első napján a későbbiekben jellemzően zárva lesz). Az állandó kiállítás három nyelvű kalauzolással (román, angol, magyar) februárban ingyen látogatható.

Gyulafehérvár középkori óvárosát egy 1714-1735 között épült fal veszi körül, itt látható a gyulafehérvári főegyházmegye 13. századi székesegyháza és a püspöki palota, a fejedelmi palota, az Apor-palota, a Batthyáneum és az 1922-ben épült ortodox katedrális. A hajdani püspöki palotát János Zsigmond alakíttatta át fejedelmi palotává. Ebben lakott Izabella királyné Buda bevétele után. A reneszánsz formájú épületet Bethlen Gábor korában Giacomo Resti itáliai építész alakította ki. A trónterem padlóját Bethlen Gábor korában virágos, színes mázú csempék borították, utána pedig tölgyfalécek közé fogott fehér alabástromlapok. A mennyezet festése Egerházi János munkája. A palota belsejét flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek és berakásos bútorok díszítették, ezek az1658-as török-tatár dúláskor elpusztult, a fejedelmi palota tönkrement, 1700-ban az épületet kaszárnyává alakították.

A fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár már 2021-ben be kellett volna fejezni, csak tavaly decemberben sikerült elkészülni a munkával. A kezdetben ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte. A helyi sajtó korábbi közlése szerint a felújítás során a termekben 16. századi rokokó falfestményeket is találtak. A gyulafehérvári várban található műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. 

Erdély egyik legjelentősebb későreneszánsz épülete. A palotával kapcsolatos első említések a 12-13. század fordulójára tehetők. Az erdélyi fejedelem rezidenciájaként Erdély egyik legjelentősebb politikai intézménye-épülete volt. A római katolikus székesegyház mellett álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Komoly bővítési és díszítési munkálatokat végeztek az épületeken Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemségének idejében. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a Habsburg, majd a 1918-tól a román hadsereg használta. Az épület felújítását az EU, a helyi önkormányzat és a román állam támogatta.

Az épületegyüttes keleti szárnya a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

A február 3-án, szombaton nyílt állandó kiállítás a gyulafehérvári vár és a palota szempontjából fontos történelmi korszakokat, kulcseseményeket ismerteti. Egyes történelmi személyiségekkel kiemelten foglalkozik, akik ,,virtuális kurátorként” vezetik a látogatókat a térben. A későbbiekben két újabb tárlat is nyílik majd, amelyek Erdély történelmének jeles személyiségeire, fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira összpontosítanak.

Az állandó kiállítás megnyitóját február 3-án, szombaton tartották, amelyen Raluca Turcan román művelődési miniszter is részt vett. A megnyitón a gyulafehérvári érsekség képviseletében dr. Veres Stelian gazdasági igazgató vett részt.

Az Agerpres híradása szerint Raluca Turcan kulturális miniszter azt is bejelentette Gyulafehérváron, hogy az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötött megállapodás révén finanszírozható a Batthyaneum könyvtár, a Codex Aureusnak otthont adó ,,kivételes kulturális helyszín” helyreállítása.

,,Elmondhatom, hogy jelenleg tárgyalásokat folytatunk az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával a már meglévő, kulturális célokra vonatkozó finanszírozási megállapodásunk meghosszabbításáról, és ebben a harmadik megállapodásban a Batthyaneum könyvtár restaurálása prioritást élvez” — mondta az Agerpres jelentése szerint sajtótájékoztatóján a kulturális miniszter. A gyulafehérvári egykori trinitárius templomban a 18. század óta működő Batthyaneum könyvtárat, amely a Codex Aureusnak, valamint a középkori nyugati kéziratok legértékesebb romániai gyűjteményének ad otthont, mindeddig nem lehetett helyreállítani, mivel jogi vita tárgyát képezte a gyulafehérvári érsekség és a román állam között. 2021-ben a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék véglegesen elutasította az érsekség kérelmét a Batthyaneum könyvtár épületének, valamint néhány ingóságnak, köztük a Codex Aureusnak a visszaadása iránt, amely tavaly óta szerepel az UNESCO listáján. Batthyány Ignác püspök 1798-ban az ,,erdélyi provinciának” adományozta az általa alapított Batthyaneum Könyvtárat és Csillagászati Intézetet. Az 1918-as román egyesülés után a Csillagászati Intézet és a Könyvtár az 1949-es államosításig a gyulafehérvári püspökség igazgatása alatt maradt, a román állam mentesítette az adófizetéstől, 1961 óta a Batthyaneum a Központi Állami Könyvtár, a mai Román Nemzeti Könyvtár egyik fiókja.

Forrás: MTI, Agerpres