Akolitus- és lektoravatás Gyulafehérváron

1
894

Jó pásztor vasárnapján Kovács Gergely érsek tíz, a papnevelő intézetben papi hivatására készülő fiatalembert avatott lektorrá, illetve akolitussá Gyulafehérváron, adta hírül a Gyulafehérvári Érsekség a közösségi oldalán.

A székesegyházban délelőtt 10 órától tartott szentmisét az online közvetítésnek hála a főegyházmegye hívei követhették, a főpásztor külön megköszönte, hogy otthonról is imában kísérik a születő hivatásokat.

Ez az év a papi hivatások éve a főegyházmegyében, a főpásztor szándéka és kérése értelmében imádkozunk azért, hogy papjaink és a papságra készülők mind tudatossabban éljék meg elkötelezettségüket, mind jobban odaadják magukat Jézusnak, a jó pásztornak, akinek szolgálatába szegődtek. A főpásztor az ünnepi szentmisén a Jézus-követés több okát említette: lehet őt haszonlesésből követni, mert halat és kenyeret ad, mert csodát tesz, lehet őt követni kíváncsiskodva, szenzációéhségből — ez ma nagyon fontosnak tűnik, és végül lehet Jézust őszinte hittel követni, azért, mert tudjuk, hogy nélküle elvesznénk.

Bevezetőjében Kovács Gergely érsek a jó pásztor képét mutatta be: ez az egyik legkorábbi, a katakombák falán megőrződött keresztény ábrázolás. A bensőséges hangulatú szentmisén a papnevelő intézetben tanuló kispapok látták el a liturgikus szolgálatokat, az intézet rektora, András István szólította a harmad- és negyedéves kispapokat, előbbieket lektorokká, utóbbiakat akolitussá avatta a főpásztor.

Kovács Gergely érsek ünnepi homíliája elején az egyháznak a mai világban való helyzetét vázolta, amelyben azonban biztonságot ad, hogy van jó pásztorunk, aki nemcsak mondta, hanem valóban életét adta a nyájért. „Jó pásztorunk ismeri övéit, nem tömegként, nyájként kezel bennünket, hanem egyenként ismer, szeret mindenkit.” Jézus pedig valóban néven szólít, megismer a tömegben, szeret. A kérdés csupán: „én felismerem-e szavát, meghallom-e, követem-e jó pásztoromat?”A főpásztor mindenkinek kiemelten a lelkére kötötte: imádkozzunk különösen azért, hogy minél többen meghallják és kövessék, hogy a maguk során jó pásztorokként gondját viseljék Isten népének. „Imádkozzunk jó pásztorokért, akik a rájuk bízottak javát keresik és mindent megteszenek értük, ahogy Jézus, a jó pásztor az ő élete példájával megmutatta, tanítja ezt mindannyiunknak.” Végül arra figyelmeztetett: „Imádkozzunk saját magunkért, hogy jó nyáj legyünk! Így nem tévedünk el és biztonságban leszünk.”

A tíz új szolgálattevőt, akiket a szertartás keretében szolgálatukra felavatott, arra kérte, Isten igéjét mind jobban engedjék a szívükbe az eucharisztia szolgálatában, Jézus testét szent komolysággal és felelősséggel érintsék, szeretve az elesetteket, betegeket, akik általuk vehetik magukhoz az Úr testét.

A szentmise végén László Szabolcs plébános köszöntötte a vakáció és lelkigyakorlat után Gyulafehérvárra visszaérkezett kispapokat, akiket a nemsokára kezdődő májusi ájtatosságok során a láthatunk majd a székesegyházban, megköszönte a főpásztornak, hogy felavatta a III. és IV. éves kispapokat az akolitusi és lektori szolgálatra és buzgó imára kért a hivatásokért a főegyházmegye által meghirdetett hivatások évében.

Forrás: a Gyulafehérvári Érsekség Facebook-oldala, fotó: Farkas Ervin