Ökumenikus kápolna várja az utazókat a kolozsvári repülőtéren

0
1779
Fotók: Kiss Gábor

Kolozsváron 1932. április 1-jétől beszélhetünk civil, utasszállító jellegű repülőzésről: a szamosfalvi, eredetileg katonai célokat szolgáló pályát a civil repülés ekkor vehette használatba. 1933. május 1-jén indult az első Bukarest–Kolozsvár-járat Junkers 13-as gépekkel, amelyeken öt utas utazhatott. Ugyanazon év szeptemberétől indult az első nemzetközi járat a Prága–Kolozsvár–Bukarest-útvonalon. Mára a repülőtér az ország második legnagyobbja a bukaresti után. Regionális volta elsőséget biztosít neki Romániában: Kolozs megye lakosságát hétszázezerre becsülik, százhetven kilométeres körzetben pedig körülbelül hárommillió lehetséges utas lakik, akiknek kiszolgálását a repülőtér célul tűzte ki. A tavaly kétmillió fős utasforgalma volt, mintának a genfi és stuttgarti repülőteret tekintik, ezek évi tizenkét-, illetve kilencmilliós utasforgalmat bonyolítanak le, efelé szeretne a kolozsvári is fejlődni az Airportcluj.ro portál, a repülőtér saját honlapja szerint. A kolozsvári nemzetközi repülőtér 1997 óta a megyei tanács alárendeltségébe tartozik.

Április 27-én ökumenikus kápolnát szenteltek, amelynek védőszentjei Szent Illés és Szent Kristóf lettek. A délelőtt 10 órakor tartott szentelőünnepségen négy felekezet képviselői vettek részt és imádkoztak a saját rítusuk szerint. Az ortodox egyházat Andrei Andreicuț metropolita képviselte, görögkatolikus részről Florentin Crihălmeanu püspök vett részt, a római katolikusokat Veres Stelian plébániai kormányzó képviselte, a protestáns felekezetek részéről Bibza Gábor református esperes mondott imát az ünnepségen, végül a repülőtér igazgatója, David Ciceo szólt az ünnepség résztvevőihez. Azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint a jelentősebb légikikötőkben kápolna áll az elcsendesedni, megnyugodni, imádkozni vágyó várakozók rendelkezésére.

Veres Stelian kérdésünkre elmondta, a kápolna berendezésének tervezésekor minden felekezet képviselőit megkérdezték, és igényeiket figyelembe vették. A kápolna központi falán az ortodox oltár kapott helye, tőle jobbra a katolikus, amelyen egy feszületet, két gyertyát és egy Mária-ikont, a częstochowai Fekete Madonnát ábrázolót helyezték el, és egy magyar nyelvű Biblia is kézügyben van a betérők számára. Balra van a protestáns sarok, így a keresztény utazó megtalálja a maga hitének, gyakorlatának megfelelő jelképeket.

A kolozsvári repülőtér a két világháború között szépen fejlődött, majd 1944-ben, a háború végén lebombázták, 1948-tól használják újra, miután újraépítették, az 1960-as évektől kezdték fejleszteni, a leszállópályát szélesíteni. Érdekesség, hogy 1938. augusztus 31-én  Charles Lindbergh, az Atlanti-óceánt első ízben átszelő pilóta is járt itt.

A repülés kevesek élethivatása, a pilóták elhivatottságán, felkészültségén és lélekjelenlétén sokak élete múlik. A repülők, pilóták, a repülés is az Úr oltalma alatt áll, az emberek pedig védőszentet is jelöltek ki e célra. E védőszentek közé tartozik Lisieux-i Szent Teréz (emléknapja október 1.), valószínűleg mivel halála után rózsaesőt ígért az égből. A Lorettói Boldogságos Szűz Mária, akinek házát a legenda szerint angyalok szállították egyik helyről a másikra, szintén a repülősök védőszentje, az ő napján tartják a repülősök napját, ezzel egybeesik Nagyboldogasszony napja, őt a magyar repülőtisztek választották oltalmazójuknak, így augusztus 15-én ünneplik oltalmazójuk napját. Végül a szeptember 18-án ünnepelt Cupertinói (vagy Copertinói) József azért került e sorba, mert a feljegyzések szerint több mint hetven alkalommal „repült”, azaz lebegett elragadtatásba esve. A levitáció a szellem ereje általi levegőbe emelkedés, amit a Giuseppe Desa néven született későbbi szent „gyakorolt”. Őt már gyermekként is furcsának tartották társai és megmosolyogták, mert sokszor esett révületbe, olyankor csak tátott szájjal, előre, a semmibe meredve ült mozdulatlanul. Osztálytársai a „tátott szájú” gúnynevet ragasztották rá. Előbb kapucinus, majd obszerváns ferences lett. Az önsanyargatás megszállottja volt, aminek következményeként spirituális képességei annyira felerősödtek, hogy szerzetestársai már azt is megtiltották neki, hogy az istentiszteleteken részt vegyen, olyan sokszor esett önkívületi állapotba. Cupertinói József először 1638-ban emelkedett a levegőbe imádkozás közben a Szent Gergely-templomban. Rómába küldték, ahol VIII. Orbán pápa szeme láttára emelkedett a levegőbe. A protestáns J. F. Brunswick herceg József levitálását látva döntött úgy, hogy áttér a katolikus hitre. József 1663-ban halt meg, megkérdőjelezhetetlen csodái nyomán 1767-ben szentté avatták, később a pilóták, az űrhajósok és az utazók védőszentje lett.

A kolozsvári repülőtér és kápolna védnökeinek választott Szent Illést, az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr, innen a repüléssel való kapcsolata. Ő a bizánci kereszténység kedvelt szentje, a Balkánon nagy a kultusza, úgy tartják, viharok, jégverés, villámlás esetén védi az embereket. Szent Kristóf, aki  a legenda szerint magát Jézust vitte a vállán egy gyermek képében, az utazók védőszentjének tekintik.

Bodó Márta