Micaci Cristian, a pápalátogatáson a négy erdélyi egyházmegye sajtósa nem csak tudósít az eseményekről, de figyeli és kérdezi is a vele együtt dolgozó nemzetközi újságírók reakcióit, élményeit. Balázsfalván beszélgettünk arról, hogyan élték meg a nemzetközi sajtó képviselői a csíksomlyói eseményeket, mit gondolnak a vértanú püspökök boldoggá avatásáról, illetve megtudtuk azt is, milyen kérdést tesz fel Ferenc pápának Micaci Cristian a hivatalos sajtótájékoztatón.
Hallgattuk a Vatikáni Rádióban a tegnapi beszámolódat, amiben azt mondtad: olyan rossz volt, hogy hamar el kellett jönni Csíksomlyóról, így nem volt időtök feldolgozni az eseményeket. Hogy alakultak azóta az érzések?
A zarándokoktól eltérő volt kicsit az én tapasztalatom a pápalátogatással kapcsolatban, hiszen én nem gyalogoltam, nem hoztam akkora áldozatot, mint ők, hiszen azok, akik elzarándokoltak Csíksomlyóra, hiszen maga az előkészület is más volt, másként érezte meg az esőt is. Nekem ez kimaradt, másként közelítettem meg a helyet és magát az eseményt, de érdekes tapasztalat volt az is, amiben nekem volt részem, hiszen együtt utaztam a nemzetközi sajtó képviselőivel, így alkalom adódott beszélgetni velük, felmérni kicsit, hogy ők mit várnak el a pápa romániai látogatásától. Alkalmam volt látni a rácsodálkozásukat, hogy ők most hova érkeznek, amikor felmentek a kisbuszok Nyeregbe, ők ugyanis nincsenek hozzászokva, hogy ilyen környezetben kísérjék el a pápát. Nem értették, hogy miért nem lehetett ott fogadni a pápát, ahol általában szokták: városok központjaiban, aszfaltozott utakon, tereken. Viszont, amikor megérkeztünk és látták a tömeget, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére összegyűlt, – éppen nagy ködfelhő borította a Nyerget, amikor megérkeztünk, zuhogott még az eső – akkor rájöttek arra, hogy a helynek erős töltete van és éppen ezért kellett ott fogadni Ferenc pápát.
Beszélgettetek arról, hogy milyen volt számukra a csíksomlyói alkalom?
Úton ide, Balázsfalva felé is beszélgettem velük. A nemzetközi újságírók általában arra figyelnek, hogy mi a pápa üzenete, mit mondott el az adott helyen, illetve szót ejtettünk arról is, hogy milyen kérdéseket fognak majd neki feltenni. Úgy látom, hogy őket inkább a politikai kérdések érdeklik, talán azért is, mert számítanak arra, hogy a romániai útról Ferenc pápa úgy is be fog majd számolni, talán a követkő szerdai általános kihallgatáson. Az események lelki töltete viszont felkeltette a figyelmüket, így Csíksomlyón az esőben kitartó tömeg, illetve, hogy milyen szép számban eljöttek.
Amikor Marosvásárhelyről Csíkszereda felé jöttetek, az emberek akkor már várták az út mellett a szentatyát?
Nem voltak akkor még kiállva, mert az emberek nem tudták, hogy nem ez az eredeti utazási terv (a rossz idő miatt utazott Marosvásárhelyről Csíkszeredáig a pápa autóval, a korábbi terv szerint helikopterrel érkezett volna – szerk.). Meg vagyok győződve róla, ha tudták volna, sokkal nagyobb tömeg fogadta volna, és így ő is még inkább érezte volna a várakozás és fogadtatás súlyát, jelentőségét. Viszont biztos vagyok benne, hogy megragadta, hogy nagy számban zarándokoltak el Csíksomlyóra az emberek és kitartottak. Csíksomlyó volt az a hely, ahol a legnagyobb számban mutatkozott meg az egyház jelenléte.
A fáradságon túl, milyen lelkülettel érkeztetek ide, Balázsfalvára, illetve te, mint újságíró és hívő katolikus, hogyan készültél a mai napra, a boldoggá avatási ünnepi szertartásra?
Nyilván abszolút megérdemlik, hogy a szentatya elismerje azt a mártíromságot, amit az elmúlt évszázad második felében elszenvedtek. Meg vagyok győződve arról hogy Ferenc pápa ilyenkor nem csak az itt boldoggá avatandó hét mártír püspökre gondol, hiszen ők szimbolikusan képviselik mindazokat az embereket, akik a kommunizmus, tehát egy mostoha ideológia áldozatai lettek azért, mert kitartottak nem csak hitük mellett, hanem Rómához való tartozásuk, Szent Péter utódához való ragaszkodásuk mellett is. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak a hitükért adták életüket, hanem ezek az emberek kifejezetten azt utasították vissza, hogy megszakítsák a kapcsolatot a Vatikánnal, a Szentszékkel, a pápával. A kommunisták nem értették meg, hogy attól katolikus valaki, hogy a Szentszékhez és a pápához való tartozását elismeri. A kommunizmusban nemzeti egyházat akartak létrehozni az ortodox egyház mintájára olyan vezetővel, akit aztán befolyásolnak. Az akkori görögkatolikus egyházi és intellektuális elit ezt utasította vissza, ragaszkodtak a hűségükhöz, és ennek az áldozataivá váltak.
Túl kell tekintenünk azon a hét személyen, akiket ma boldoggá avat Ferenc pápa, és meg kell értenünk, hogy ez a lista sokkal hosszabb. Ezen a listán szimbolikusan ott szerepelnek a mi vértanúink is.
Bízhatunk abban, hogy lesz folytatás?
Folytatás mindenképpen lesz a boldoggá és szentté avatások sorában, ha nem is ebben az in loco formában, azaz a helyszínen, vagy éppen Ferenc pápa lesz az, aki ezt megvalósítja… Húsz évet vártunk egy ígéret beteljesedésére és a tegnap szinte hihetetlen volt számunkra Csíksomlyón lenni, látni azt, hogy tényleg ott van a pápa. Azt hiszem, Isten pedagógiájának része, hogy minket kicsit türelemre akar tanítani, de meg vagyok győződve róla, hogy ennek lesz folytatása.
Szebenből ma délután repültök vissza Rómába, akkor lesz lehetőség feltenni a kérdéseiteket.
Ferenc pápa stábja ezt úgy szervezi meg, hogy a visszaúton tart a szentatya sajtótájékoztatót és mindig a meglátogatott országot képviselő sajtósoknak lehetőségük van egy-két kérdést feltenni. Most két kérdésre kaptunk lehetőséget, kollégákkal egyeztetünk is. Az egyik kérdést a TVR1 csatorna képviselője fogja feltenni, mivel ők a romániai pápalátogatás fő közvetítői, megegyezésünk alapján pedig a második kérdést, a katolikus sajtó részéről én fogom feltenni a Mária Rádió újságírójaként. Abban egyeztünk meg, hogy legyen egy olyan kérdés, ami inkább a társadalmi helyzetre vonatkozik, a másik pedig az egyházak közötti kapcsolatról szóljon, arról az üzenetről, amit Ferenc pápa hozott nekünk, hogy ő hogyan látja, megvalósulhat-e az egyházak között az együtt járás, részben vagy teljes egészében fog-e ez megvalósulni, vajon elfogadta-e teljes egészében a romániai politikum és civil társadalom ezt a felszólítást azt, hogy jobban nyissunk egymás felé, jobban figyeljünk oda egymásra.
