Ha eljön május, nehéz a négy fal között tartani az embert, legyen kisgyerek vagy aggastyán, vágyik a természetbe. Majálist ünnepeltek május 2-án a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthonában is, és a miccssütésre a bentlakók hozzátartozóit is meghívták. Amíg készült a finom eleség, tartalmas alkotótevékenységet is tartottak, amelyről Kiss Gabriella szakmai vezető így fogalmazott: „A segítségért nem várt segítséget kaptunk! A szeretet csodákra képes!”
A történet kezdetéhez vissza kell ugornunk az időben. Tavaszra várva az idősek és az otthon munkatársainak gyerekei papírvirágokat készítettek. Ezek az alkotások képezték a ráhangolódást a majálisra. Időközben, egy Alzheimer Café-rendezvényen megismerkedtek Köl Tündével, aki hozzátartozóként érkezett, demenciával diagnosztizált édesanyja megváltozott viselkedését akarva jobban érteni. Tünde segítséget kért, és segítséget ajánlott fel, kézügyességét, szépérzékét, az alkotásban való jártasságát. Önkéntesként vett részt tojásíráson húsvét előtt, nagy tálca máléval örvendeztetve meg a társaságot. Nagy volt az öröm, hogy a nagymamák sütije újra terítékre került.
Tünde hűséges önkéntesként a majálisra is segítségét ajánlotta, ötlete nyománlufi-technikával készült virágfestmény-sorozat május másodikán. Közös alkotások ezek, az otthonlakókat hozzátartozóik segítették, és jutott mindenkinek Tünde almás palacsintájából is.
Időközben elkészült a miccs, került mellé sör is, a teraszon asztalt terítettek, még a napernyőket is kihelyezték, hogy teljes legyen a kényelem. Tartalmas együttlét után az egyik otthonlakó így köszönt el a társaságtól: „Na, lesz amiről este beszámoljak a fiamnak! Nekem is meglepetés volt, de neki is az lesz!”
Meglepetés majálisozás volt tehát idősek és hozzátartozóik körében a szeretet csodájának megélésével. És születnek az újabb tervek, melyekről később még hírt hallanak azok is, akik személyesen nem vehetnek részt az együttléteken, de hazagondolnak aggódó-remélő szeretettel.
Balázs Katalin, Gyulafehérvári Caritas
