Jusepe de Ribera: Szent Ágnes

0
434
Jusepe de Ribera: Szent Ágnes (részlet)

Jusepe de Ribera 1588-ban látta meg a napvilágot Játivában, a mai Spanyolországban. Élete folyamán főként Nápolyban működött. Alkotóéveinek kezdetén Ribalta tanítványa volt Valencia tartományban, a későbbiekben pedig Nápolyba, majd Rómába költözött. Itt hatással voltak rá az itáliai festők munkái, sokak szerint Caravaggio műveit is tanulmányozta. Tanulmányútjai után végül Nápolyban telepedett le, és itt élte le életét.

Az általunk itt bemutatandó munkáján egy, a kereszténységben széles körben ismert és tisztelt vértanút, Szent Ágnest jeleníti meg. A fiatal vértanú a hagyomány szerint valamikor 290 és 293 körül született és 305-ben halt meg a Diocletianus által kezdeményezett keresztényüldözés mártírjaként. Élettörténetét főként legendákból ismerjük, amely szerint Sempronius prefektus azért ítélte halálra, mert nem fogadta el fia házassági ajánlatát. Ebben az időben a római jog által tiltottnak minősült a szüzek kivégzése, ezért a prefektus a ruháitól megfosztott Ágnest keresztülvonszolta az utcákon egy bordélyházig. Az úton, amely a vértanúhalálba vezetett, Ágnes körül több csoda is történt. Általában báránnyal a kezében ábrázolják, és a jegyespárok, valamint a szüzek védőszentjének tekintik.

A Ribera által megalkotott festmény kissé eltér a hagyományos ábrázolásmódtól, ugyanis hiányzik a bárány szimbóluma. A monokróm festmény a fehértől a halvány okkeren és a barnán keresztül a feketéig vonultatja fel a színskálát, így melegséget sugároz a szemlélő számára. A kompozíció főalakja Ágnes, akinek testét hosszú haja és egy lepel takarja el, kifejezve tisztaságát, amelyet a halála árán is megőrzött. A leplet a bal felső sarokban megjelenő angyal tartja. A festő a szent mártíromságának eseményeit jeleníti meg ezáltal. A kompozíció egyszerűsége Ágnes élettörténetének lényegét emeli ki.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelenik a Vasárnap 2023/4-es számában.