2020. július 7., kedd

0
302

EVANGÉLIUM

Egyszer egy ördögtől megszállott néma embert hoztak Jézus elé. Mihelyt kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma. A nép elámult ezen, és azt mondogatta: „Ilyen még sohasem történt Izraelben.” A farizeusok azonban megjegyezték: „Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Jézus ezután bejárta az összes várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette Isten országának örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden bajt.
Amikor látta a népsokaságot, megesett rajtuk a szíve, mert olyan fáradtak és kimerültek voltak, mint a nyáj, amelynek nincsen pásztora. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába!”
(Mt 9,32-38)

Ha Jézus ma ránk nézne, milyennek látna bennünket? Gondolom, csak olyan fáradtaknak és kimerülteknek, mint a korabelijeit. Jézusnak viszont ma is megesik a szíve rajtunk és gondoskodik munkatársakról, akik az Ő nevében hirdetik Isten országának örömhírét. Imádkozzunk az „aratásba” állókért és a már benne dolgozókért, hogy életük úgy sugározza az isteni örömhírt, hogy általa távozzon a gonosz, gyógyuljon a beteg és megoldódjon minden baj!

Táncos Levente-György dicsőszentmártoni plébános

MEGOSZTÁS