Milyen barát ez a Jézus?

0
413
Illlusztráció

„Amint az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek.” (Péld 27,9) Ilyen gyengéd, a szenvedő léleknek vigaszt nyújtó barátság fűzte Jézust Lázárhoz. Ha figyelmesen hallgattuk az elmúlt vasárnap evangéliumát, észrevehettük milyen meghatóan írja le Jézus és Lázár barátságát. Jézus lelke mélyéig megrendül, sőt könnyekre fakad. De talán nem is ez a legszembetűnőbb, hanem ami ezelőtt történik. Mikor Jézus megtudja, hogy Lázár nagyon beteg, nem indul egyből útnak. Nyugodtan ott ül még két napig, ahol addig volt, aztán majd útnak indul Júdea felé. Sokan azt kérdezhetik: milyen barát ez a Jézus? Két napig még nyugodtan ül, annak ellenére, hogy tudja, a barátja, akit szeret, veszélyben van és nagyon beteg? Isten gondolatai, nem a mi gondolataink. Ő tudja mikor és mire van szükségünk. A csoda megtörténik. Lázár újra él. És ha bennünk is lesz legalább annyi hit, mint Lázár testvéreiben, újra élni fogunk.

A nehéz és megpróbáltatásokkal teli időszak közepén – vagy elején? Isten tudja! –, csodára várunk. Ilyenkor nagyon vallásosak, imádságos lelkületűek vagyunk, éber szívvel és lélekkel várjuk a csodát. Máskor pedig észre sem vesszük életünk mindennapi csodáit. Némelyek azt kérdezik: hol van ilyenkor a ti Istenetek? Itt van! Itt van most is, itt volt eddig is, és itt lesz ezután is! A csoda bennünk van, Isten belénk helyezte, csupán együtt kell működnünk vele, hogy megtörténjen. A mi Istenünk, a ti Istenetek is, a csodálatos és gondviselő Isten. Ő nem büntet. Nem ő okozza az ember szenvedését. Gondoljunk csak gyermekkorunkra, amikor nem engedelmeskedtünk szüleinknek, és ezzel bajt okoztunk magunknak, vagy veszélybe kerültünk, akkor az a szüleink büntetése volt? Dehogy. Ők szerettek és szeretnek végtelenül, mi azonban szeretünk kockáztatni és feszegetni a határainkat.

Mit kell tennünk? Szívből imádkozni. Ne menjünk szembe az Atya akaratával, ne zúgolódjunk és ne essünk kétségbe. Remélni kell, hinni, küzdeni és teljes szívből szeretni. Miért? Mert Jézust nemcsak Lázárhoz, de mindannyiunkhoz gyengéd, lelket vigasztaló barátság fűzi. Ahogy Jézus hangos szóval kiáltott Lázár sírjába: „Jöjj ki!”, úgy ma szeretetét árasztja a világba, és talán azt kéri: térj meg, szüless újjá, higgy, remélj és feltétel nélkül szeress!

Barta Barnabás (mezőpetri plébános)