Tisztán élni… és ezt apa is érti

0
1960
Apa-lánya lelkinapot tartottak.

Az édesapák és lányaik lelkinapját hatodik alkalommal szervezte meg a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ. A sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánián megtartott rendezvényre 15 édesapa jött el a lányával együtt – Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, illetve Sepsiszentgyörgyről és környékéről.

A lelkinap évekkel ezelőtt Ilyés Erika segítőnővér kezdeményezésére indult, és miután néhány lelkes lányos apa is támogatta az ötletet, minden évben olyan fórumként szerepel, ahol az édesapák a lányaikkal együtt időt tölthetnek, különböző témákról beszélgethetnek. Célja és értelme, hogy a kapcsolat erősödjön köztük, de Isten is jelen legyen ebben a kapcsolatban.

A jelentkezők között mindig vannak olyan apa-lánya párok, akik évről évre visszajárnak, de idén is többen úgy érkeztek, hogy a rokonságból, ismerősi körből kaptak bátorítást: ide érdemes eljönni, ezt az élményt, hangulatot meg kell tapasztalni.

„Tisztán élni… és ezt apa is érti” – a szervezőcsapat idén ezzel a mottóval hirdette meg a rendezvényt. A lelkinap előadója Kertész Mária pszichológus, mentálhigiénés szakember volt, aki elmondta: amikor a szentírási értelemben vett tisztaságról beszélünk, az nem csupán a nemiség területére korlátozódik. A tisztaságra való törekvésünk mindenre vonatkozik, ami minket érint: az érzelmi és gondolatvilágra, a lelkületre és a motivációra, a kapcsolatokra, a szavakra és a tettekre. Ez nem azt jelenti, hogy elutasítunk valamit, hanem azt, hogy erőt szabadítunk föl a szeretetre.

Az előadó szentírási részekből kiindulva, személyes tapasztalatokból, emlékekből, élményekből merítkezve a szív, a gondolatok, a beszéd, a lelkiismeret, a kapcsolatok és a tettek, cselekedetek tisztaságára buzdította a jelenlevőket.

A lányok abban kaphattak bátorítást, hogy ezek olyan értékek, amelyekért érdemes szembemenni az árral, az éppen divatban levő viselkedési mintákkal, trendekkel. Az édesapák beszélgetései nyomán több örök érvényű igazság is megfogalmazódott: Isten a szülőkre – édesapákra és édesanyákra – bízta a gyermekeket. Ennek a felelősségnek a része, hogy imádkozzanak a gyermekeikért, így lányaik tisztaságáért is. A nevelésben a jó példák többet mondanak, mint a lelkes és hangos „prédikációk”. A lányok látják és „elraktározzák” azokat a képeket, mozzanatokat, ahogyan az édesapjuk az édesanyjukkal vagy más nőkkel bánik, hogy miként viselkedik más férfiak társaságában, amikor a nőkről van szó, hallják, ahogyan beszél.

A január 18-i, szombat délelőtti program lezárásaként a résztvevők szentmisén vehettek részt. Kovács Károly, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia segédlelkésze prédikációjában a nap szentjének, Árpádházi Szent Margitnak és édesapjának, IV. Béla királynak a jó kapcsolatát állította a jelenlevők elé.

Délután a zaláni négygyermekes édesapának, Blága Botondnak és lányának, Borókának a tanúságtétele következett, majd a megbocsátás, az újrakezdés gesztusaként a lányok megmosták az édesapjuk kezét.

Az ünnepi vacsora és a táncos est előtt az immár többéves hagyomány szerint az édesapák megáldották lányaikat és ígéretet tettek arra, hogy tisztességes és számonkérhető férfiként fogják vezetni és imában hordozni őket, valamint családjaikat. Isten ennek nyomán a későbbi nemzedékekre is hatni fog. A lányok ugyanakkor az Úr áldását kérték az édesapjukra, a döntéseire, hogy ezáltal is áldássá válhasson gyermekei számára.

Kertész Tibor