2019. október 23., szerda

0
150

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Gondoljátok meg: Ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza.
De ha a szolga azt mondja magában: »Uram bizonyára késni fog«, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap.
Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
(Lk 12,39-48)

Éberség. Talán nem az első jellemzőink között van. Főleg, hogy annyira lefoglalnak az apró-cseprő kis dolgaink. Siránkozunk, hogy mennyi mindent meg kell tenni, mennyi mindenért és mindenkiért kell aggódni, mennyi mindenre oda kell figyelni. Közben megfeledkezünk a lényegről. Istenről és a lelkünkről, az evangéliumról. Pedig ha odafigyelnénk rájuk, mennyivel kevesebbet kellene aggódnunk!

Barta Barnabás plébános (Mezőpetri)

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here