A vallásszabadság törvénybe iktatását ünnepelték Tordán

0
323
1568-ban Tordán tartották azt az országgyűlést, amely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. Fotók: Kiss Gábor

Unitárius istentisztelet keretében ünnepelték meg Tordán, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, amely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság tordai kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti – számol be az eseményről Gazda Árpád, az MTI tudósítója. A katolikus egyháztörténet álláspontja szerint “Erdély abban a korban szokatlan toleranciát mutatott az új vallásokkal szemben. […] De egyértelműen állíthatjuk: az erdélyi vallásszabadság a katolikusokra volt a legkevésbé érvényes. A katolikusok csak névleg szerepeltek a recepták között, egyházszervezetükben (püspök, papok, szerzetesrendek hiányában) és vallásuk gyakorlásában meg voltak bénítva. Még a fejedelemség megszűnését követő országgyűléseken is a protestáns rendek meg tudták gátolni a katolikus püspök és a jezsuita szerzetesrend behozatalát.”*

A tordai ünnepségen Potápi Árpád János, a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette: a vallásszabadság kinyilvánítása az emberi jogok egyik korai törvénybe iktatása volt, és ez jelentette Erdély megmaradásának az egyik titkát is. Az ősök ugyanis ezzel oltalmazták meg a közösségeiket. Hangsúlyozta: ma is ki kell mondani, hogy összefogásra van szükség nemcsak a közösségekben, hanem a közösségek között is. Azt is megemlítette, hogy Magyarország kormányának támogatásával 2010 óta 650 egyházi ingatlan, 2016 óta pedig 480 óvoda újult meg vagy épült fel Erdélyben.

Kovács István unitárius püspök rövid üzenetében hangsúlyozta, hogy „erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán”.

Kolumbán Vilmos, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményt 1948-ban a kommunista állam kényszere hozta létre, de a református, evangélikus és unitárius lelkészek közös képzése közelítette egymáshoz az erdélyi protestáns egyházakat, és eredményessé tette együttműködésüket.

Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész a vallásszabadság kihirdetésének tulajdonította, hogy az erdélyi szászok himnusza „türelemföldként” és „minden hitnek otthonaként” említi Erdélyt.

Csete Árpád homoródalmási lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta az ünnepi istentiszteleten mondott prédikációjában, hogy a vallásszabadság törvénye a szeretet törvénye, egymás megértésének, elfogadásának a törvénye. Szerinte a törvény azért él négy és fél évszázaddal később is, mert jézusi tanítás alapján szövegezték meg. Hozzátette: a szeresd Istent és szeresd felebarátodat parancsa ma is szilárd alapot jelent.

Az ünnepség a Torda főterén négy évvel ezelőtt felavatott vallásszabadság-emlékműnél folytatódott koszorúzással. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának megkoszorúzásával zárul.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, olyan korban, amikor Európát a katolikusok és a protestánsok közötti villongások jellemezték. Európa nyugati felében csak évtizedekkel később születtek hasonló határozatok.

Forrás: MTI

*Marton József: Ezeréves az erdélyi egyházmegye. In. Ezeréves múltunk. Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történelméről. Budapest-Kolozsvár 2009, 17-18.