Huszonhetedjére tartották meg a felsőháromszéki kórusfesztivált

0
419
Fotók: Gál Béla

A kétnapos XXVII. Felsőháromszéki Kórusfesztiválnak idén is a Kézdivásárhely-kantai Szentháromság templom adott otthont is. A rendezvény április 5-én 18 órakor vette kezdetét a kamarakórusok, világi együttesek műsorával, és április 6-án ért véget.

A rendezvény a kamarakórusok, világi együttesek műsorával vette kezdetét. A házigazda Cantus kamarakórus (vezényelt: Fórika Balázs) mellett fellépett a kovásznai Pastorala kamarakórus (vezényelt: Szántó Kinga), valamint a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus (vezényelt: Szilágyi Zsolt Herbert). A gazdag, színvonalas műsorok megszólaltatásában a Cantus kamarakórus fellépésénél zongorán közreműködött Héjja Ágnes, a Pastorala kamarakórust Diaconu Mónika, míg a Vox Humana kamarakórust Ambrus Sándor kísérte zongorán.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a világjárvány miatt pár évig szüneteltetett kórus-ünnepet újra megszervezhettük, és felemelő ünnepélyességgel adta meg a kezdőhangot az idei kétnapos rendezvénynek.

A templomi kórusok találkozója szombaton délelőtt 10 órakor ünnepi szentmisével vette kezdetét, amelyen idén kilenc énekkar vett részt. A szentmisét László Zsolt, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébánia segédlelkésze, valamint Baróti Tibor gelencei segédlelkész celebrálták.

A szentmise bevezetőjében László Zsolt segédlelkész szomorúan vázolta, hogy napjainkban egyre nehezebb kisebb-nagyobb csoportot összekovácsolni, még nehezebb összetartani, megtartani. Egyik napról a másikra bomlanak fel házasságok, oszlanak szét közösségek, és ebben a világban, környezetben külön áldás, ajándék egy-egy egyházközség életében egy énekescsoport, egy kórus, amely nemcsak széppé, felemelővé teszi a liturgiát szolgálatával, a szép énekkel, hanem a nagyobb közösség számára követendő példaképek is lehetnek a kórustagok. Ezt minden egyházközségnek tudatosítani, értékelni, támogatni, méltányolni kell.

Szentmise után a templomi kórusok két-két kórusművet mutattak be. Nyitányként a házigazda Szentháromság-templom énekkara lépett közönség elé (vezényelt: Fórika Balázs), majd Ozsdola (vezényelt: Vajda Alpár), Nyújtód (vezényelt: Klára József), Gelence (vezényelt: Kosztándi Botond), Csernáton (vezényelt: Lukács Mihály), Szakács Antal Vegyeskar – Kézdiszentlélek (vezényelt: Dávid István), a Boldog Özséb-templom énekkara (vezényelt: Gergely Gábor), Hálaadás Református Dalárda – Kézdivásárhely (vezényelt: Hodor Tamás, zongorán közreműködött: Ruszka Sándor lelkész). A sort a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom Laudate kórusa zárta (vezényelt: Lőfi Gellért).

A kórusok fellépése után a hagyománnyá vált közös énektanulás következett. Idén Johann Sebastian Bach Már nyugosznak a völgyek (BWV 392) című kórusművét tanulták meg és adták elő Lőfi Gellért vezényletével.

A találkozó végén Vargha Béla főesperes plébános megköszönte a kitartást, a színvonalas munkát, és a gyümölcsöző, Istennek tetsző szolgálat folytatására biztatta és egy-egy emléklappal ajándékozta meg a kórusok vezetőit.

Illesse köszönet támogatóinkat, akik anyagilag segítettek bennünket: Cantus kamarakórus (Kézdivásárhely), Veres Géza (Vadrózsa vendéglő – Kézdivásárhely), KIMET Kft. (Kézdivásárhely), Opra Tamás Tünde és Ervin (BiClean), BINGO Kft. (Gelence), valamint a résztvevő énekkarok plébániái. Továbbá köszönet a plakát, a műsorfüzet, valamint az emléklapok arculattervéért Szöllősi Tamásnak (Cantus kamarakórus – Kézdivásárhely).

Zárógondolatként álljon itt – a Laudate vegyeskar által előadott – Szokolay Sándor Ima rontás ellen című művének néhány sora:

„Őseink temetőit, hitünk őrző templomait, Szent Fiadért kérünk, kíméld meg.
Porból porrá te tégy csak minket kijelölt időnkben…
Nyelvünkön bátran szólhassunk, eleink mellett nyughassunk!
Aki ez imát ma vélünk mondja, egész világ magyarjait minden bajtól óvja!” Ámen.

Fórika Balázs