A város védelmezője

1
591
Az oszlop tetején Szűz Mária figyeli, óvja a várost és lakóit. Fotó: Bodó Márta

A Mária-, más néven Szentháromság-oszlop Kolozsvár egyik művészettörténeti és hitéleti szempontból fontos emléke. Felállítását a hála indokolta, sorsa a szándékos felejtés, a menekítés és búvóhely. Rövidesen visszatérhet eredeti helyére. Portálunk először 2018-ban írt róla; 2022-ben költözéséről számoltunk be. Röviddel az eredeti helyére visszakerülés előtt felelevenítjük, hogyan lett az ötletből javaslat, majd felekezetek és nemzetek fölötti összefogás, Isten nagyobb dicsőségére.

Az 1738 és 1744 között dühöngő pestis megszűnéséért hálából építtette Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége, Petki Irma. Az Egyetem utcai piarista templom előtti téren állt 1959-ig. Akkoriban a néhai piarista főgimnázium utódiskolája kisdiákjaként számtalanszor haladtam el imádkozva előtte.

Az utóbbi két év során többször cikkeztek arról, hogy politikusainknak és/vagy köztisztviselőinknek köszönhetően indult el a Mária-oszlop restaurálásának tervezése és folyamata. Sokan római katolikus hívő – és nem csak – fejezte ki értetlenségét esetenként kritikus hangnemben, azt kérdezve: a katolikus egyház, annak vezető beosztású kolozsvári papjai miért nem emelték fel szavukat az elmúlt 60 év folyamán az oszlop restaurálása, régi, méltó helyére való visszahelyezése érdekében?

Mindezekről tudván szeretnék pontos információkkal szolgálni.

Gyermekként, ifjúként sokat ministráltam a tudós, akkor már nyugalmazott dr. Biró Vencel (1885–1962) történész, piarista paptanár miséin. Szabadidejében sok mindenre ráirányította figyelmemet, egyik vágya az volt, hogy a Mária-oszlop visszakerüljön eredeti helyére. Ezt szóvá is tette több történésznek, eredménytelenül. Dr. Dávid László (1977 és 1984 között) és dr. Czirják Árpád (1984 és 2000 között) kolozs-dobokai főesperesek, a Szent Mihály-templom plébánosai, de más hívő értelmiségi is szóvá tette az ügyet, az adott körülmények között hiába.

Aztán 2015 után kitudódott, hogy Kolozsvár polgármesteri hivatala tervbe vette a Farkas és az Egyetem utca felújítását. Ekkor jött el az ideje a nagyon konkrét és hatásos fellépésnek. Kovács Sándor főesperes-plébános 2017-ben bekövetkezett halálát követően Jakubinyi György érsek Veres Stelian segédlelkészt nevezte ki a Szent Mihály-plébánia kormányzójává és ideiglenes kolozs-dobokai főesperesnek. Veres Stelian kolozsvári szolgálata kezdetétől, 2012-től megcsodálta a kincses város műemlékeit, köztük a jobb sorsra érdemes Mária-oszlopot. Elhatározta, hogy ha lehetőség adódik, lépni fog. Úgy gondolta, ökumenikus, felekezetközi összefogással kellene megoldani a helyzetet. Ennek érdekében egy Emil Boc polgármesternek címzett, alaposan dokumentált átiratot szerkesztett, amelyben röviden ismertette a Mária-oszlop történetét, hangsúlyozva: „Valamennyi római katolikus hívő nevében – magyarok, románok, olaszok és más nemzetiségűek – kérjük a műemlék visszahelyezését. Túlzás nélkül állítjuk, hogy ennek nemzetközi visszhangja, jelzés értéke lesz, főként mert napjainkban veszélyeztetve vannak Európa keresztény gyökerei. Másrészt Anton Schuchbauer 1744-ben készült alkotása a barokk művészet egyik remeke, vonzerővel fog hatni a művészet kedvelőire és újabb fontos látnivalót fog jelenteni Kolozsvár tursztikai térképén is.”

Veres Stelian megbízásából személyesen felkerestem Andrei Andreicuț ortodox érseket és az azóta elhunyt Florentin Crihălmeanu kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus megyéspüspököt, akik elismerték az ügy fontosságát, beleegyeztek a 2018. május 2-án keltezett átirat közös felterjesztésébe, és azt a kezdeményező Veres Stelian mellett ellátták aláírásukkal, főpapi pecsétjükkel.

Az iratot 2018. június 6-i dátummal iktatták a polgármesteri hivatalban. Emil Boc polgármester, illetve Virgil Poruțiu igazgató és Adriana Măgurean osztályvezető aláírásával pozitív válasz érkezett. Mindez döntően vitte előre a Mária-oszlop helyzetének rendezését. A megoldást elsősorban az Isten anyját, a Boldogságos Szűz Máriát tisztelő történelmi keresztény egyházak – római katolikus, ortodox, görögkatolikus – elöljáróinak közös fellépése segítette elő. Köszönet illeti valamennyi politikust, helyi tanácsost, műemlékvédelmi szakembert is, hiszen együtt képviselték a javaslatot.

Mindenki, akinek számít kincses városunk történelme és művészeti értékei, várja a Mária-oszlop visszahelyezésének, majd megáldásának ünnepnapját.

Fodor György
piarista konfráter

MEGOSZTÁS