Az értékmegőrzés és értékmegjelenítés lehetőségeiről tartott előadást Barabás Kisanna

0
121

A marosvásárhelyiek figyelme a Keresztelő Szent János-templom egyházművészeti értékei és kuriózumai fele fordult január 22-én, a magyar kultúra napján. A délutáni órákban Barabás Kisanna művészettörténész, a plébánia muzeológusa tartott előadást az érdeklődőknek Fasípok és színes üvegdarabok címmel.

A muzeológus egy harang, egy szobor, egy ólmozott üvegablak-együttes és egy orgonarom kapcsán az értékmegőrzés és értékmegjelenítés lehetőségeiről beszélt. Szavai nyomán a templom berendezése, műtárgyai, iparművészeti tárgyai valósággal életre keltek és meséltek magukról. Levéltári forrásokban, leltárkönyvekben található adatok árultak el izgalmas információkat a templomban található (vagy régebben itt volt, de eltűnt) szobrokról, üvegablakokról, valamint egyéb kegytárgyakról és alkotásokról.

Az érdeklődők először a templom 18. századi lélekharangjáról hallottak, amelyet 1769-ben Patrubány Lukács örmény kereskedő adományozott a jezsuita missziónak. A harang 1975 táján került le a templom huszártornyából, amikor a város Hidegvölgyben található kápolnája mellett felállított haranglábra helyezték át. A kisméretű harang sajnos nem őrződött meg. Ezzel szemben özvegy dr. Csiki Jánosné seprősi Czárán Rebeka 1887 körüli adománya, egy lourdes-i Boldogasszony szobor mai napig a templom egyik mellékkápolnájának ékessége. Minden valószínűséggel a kultusz erdélyi megjelenésének és terjedésének korai példái közé tartozik.

A templom 1898-as ólmozott üvegablakai Csiki Miklós örmény kereskedőutazó adománygyűjtési akciójának köszönhetően készülhettek el. Az együtteshez, mely egy szászországi üvegfestő műhely kvalitásos historizáló munkájaként értékelhető, a templomban jelenleg is látható nyolc üvegtábla mellett egykor még két figurális ábrázolás (Ecce Homo, Szent Cecília) és további 23 ólmozott üvegablak tartozott. Kartonrajzok hiányában a festett üvegdarabokból nem lehet rekonstruálni az eltávolított figurális ábrázolásokat.

A plébánia pincéjében szerencsés módon megmaradt rövidoktávos, pedál nélküli kisorgona 1716-ban Johann Isaac Vest segesvári műhelyében készült. Az érdeklődők megismerhették a hangszer alkotó elemeit, és megtudhatták, hogy szakszerű összeállítás és megjelenítés után múzeumpedagógiai tevékenységeken lesz bemutatva a több mint 300 éves orgona.

Molnár Izabella

Fotók: Molnár Izabella