Legyünk fény! – A marosszentgyörgyi Életfa családos közösség visszatekintője

0
791
Júliusban tizenhárom család Székelykeresztúron táborozott

Tartalmas évet zár a marosszentgyörgyi plébánia Életfa családos közössége. Színes témák és programok által mélyítették a családok egymással és Istennel való kapcsolatukat, miközben a gyermekek is megtalálhatták a nekik alkalmas programot. Álljon itt visszatekintőjük, inspirálódjunk belőle.

A januárt szentségimádással kezdtük, lélekben töltődtünk. A januári hónap témája a bakancslista volt, nagyon szeretünk énekelni, játszani, feladatokat elvégezni, hogy egyre jobban megismerjük egymást és az Atyát. A februári hónapunk a házasság hete „Maradjunk együtt” jeligéje körül forgott. Erősödtek házasságaink Balázs Róbert és Hajni tanúságtétele nyomán is. A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyban a közösség szervezésében több házaspár is megújíthatta házassági fogadalmát és még sok romantikus és kapcsolatot erősítő élményben volt részünk itt. Romantikus korcsolyázáson is részt vettünk sok más házaspárral együtt a marosszentgyörgyi fedett korcsolyapályán. A házasság hetét egy fergeteges farsangi mulatsággal zártuk, ahol rengeteget nevettünk és táncoltunk. A gyerekeknek – korosztályokra lebontva – Isten és egymás megismerésére is volt lehetőségük, így barátságok születtek és élményekkel telve várták a közvetkező szerdai alkalmat.

Március a megerősítő kapcsolatok témája köré csoportosult, Hausdorf Annamária pszichológus előadása indított el a téma elmélyítésében, amit a hónap folyamán szerdáról szerdára megvizsgáltunk a házaspári kapcsolat, a szülő–gyermek kapcsolat, illetve az én és az Atya kapcsolata fényében. Áprilisban Krisztus személyét vettük figyelmünk középpontjába, amely téma kibontásában Gergely Panna segített, majd szerdáról szerdára egyre jobban és jobban elmélyítettük, hol a saját tapasztalatainkon keresztül, hol a KETT-pedagógia által készítve a szívünket a húsvétra. Nagyon fontos nekünk, hogy egyre közelebb kerüljünk Istenhez a közösség tagjaival, erre újabb lehetőséget adott a húsvéti lelkigyakorlat, ahol Mărgulescu Cotiso vezetésével átélhettük és megbizonyosodhattunk Isten végtelen szerelméről.

A májust a közösség tinijeivel kezdtük, ők voltak a mi előadóink, amikor kérdéseket tettünk fel nekik, hogy ők hogyan látják pl. a nevelés témáját, hogy mikor érzik megértve magukat, és hasonló kérdések megválaszolásával segítették azokat a szülöket, akik még a gyereknevelésben a tinikor előtt állnak. A hónap témája az identitás volt, amit szintén a szokásos, fent említett hármas téma fényében jártunk körül. Június 1-jén egy teljes napot töltöttünk együtt, ahol a gyerekeink kerültek a középpontba, gyermeknapot tartottunk családi kalandjátékkal, közösségépítő feladatokkal, sok együttműködéssel, izgalommal, és egy jó gulyással ünnepeltük gyerekeinket és a mi istengyermekségünket. Júniusban a fő téma a házastársi kapcsolatunk erősitése volt. Meghívottunk Péter Berci és Júlia voltak, akik az Isten szíve szerinti házastársi kapcsolatban segítettek minket, de külön fókuszba került a hónap folyamán az Isten szíve szerinti férfi, nő és gyereknevelés is. Utóbbiban Berecki Zsolt osztott meg hasznos gondolatokat és tapasztalatokat.

Július is az élmények hónapja volt: három napot tizenhárom családdal együtt Székelykeresztúron táboroztunk, amely esetében a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT támogatásának köszönhetően a szállásköltségeink fedezve voltak. A tábor előadója László Rezső csíkcsicsói plébános volt, aki házaspáronként feladatokkal is készült, így mélyítve mindazt, amit Isten a szívére helyezett. Ezalatt a gyerekeink is Isten felé közeledtek a színes tevékenységek által. A tábor része volt a romantikus esti beszélgetés és a családi vetélkedő is. Ugyanebben a hónapban tizenkét családdal együtt részt vettünk az Ez az a nap keresztény zenefesztiválon Budapesten a Puskás Arénában, ahol Isten jelenlétét tapasztaltuk meg, és azt az erőt és testvéri összetartozást, amit a negyvenezer emberrel együtt megélhettünk. Óriási élmény volt, hogy ennyi ember egyszerre Istent dicsőíti, igazi földi mennyország élményét adta.

Augusztusban az egymás jobb és mélyebb megismerése érdekében egymás otthonaiban találkoztunk, ahol a háziak meséltek magukról, ők voltak fókuszban, de a zene és Isten dicsőítése se maradt el soha. Szeptemberben az „aggódás nélkül” témáját jártuk körbe, Szénégető István, a főegyházmegyei családpasztorációs iroda vezetője vezetett be a témába, majd a szokásos hármas megvilágításban jártuk körül (Isten, házastárs, gyerek) a témát. Egy közösségi szolgálatban is részünk volt az Ő az út! keresztény fesztiválon, ahol a családosoknak kínáltunk család- és kapcsolaterősítő pillanatokat.

Októberben azt mélyítettük el magunkban, hogy mind Isten gyermekei vagyunk. Szász Árpád gondolatai segítettek minket ebben, majd szerdáról szerdára egyre jobban kibontottuk a témát. A hónapot egy kis vidámsággal zártuk, ahol megkóstoltuk egymás frissen főzött zakuszkáját és családi vetélkedővel vidámítottuk a szíveinket, amelyből a tombolák se maradhattak el. Novemberben a bűnbánat, őszinteség, bűneink Istennek való átadása témakört jártuk körbe. A hónapot Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vezetésével kezdtük, majd kérdéseken keresztül nyitogattuk a témát szerdáról szerdára, és Mărgulescu Melinda előadásával zártuk, megtapasztalva az ő gondolatai által, hogy Isten végtelenül kegyelmes hozzánk és a mi legnagyobb feladatunk, hogy rá nézzünk.

A december minden család életében nagyon zsúfolt volt, de ennek ellenére sokan meg tudták harcolni a szerda estéket, így volt közös mikulásozás, de megnéztük a testvéri közösség jellemzőit is, és mélyítettük egymás megismerését. Adventben egy családi küldetésben is részünk volt, amikor családpárokban egymás megismerése volt a cél. A szívünket az adventi lelkigyakorlatunkkal készítettük elő, amelyet Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes tartott, ahol a házasság öt alappilére került fókuszba, de mesterfogásokat is tanultuk tőle, hogy hogyan tudunk a gonosz támadásából kiszabadulni. A decemberi alkalmakat és az évet 21-én, szerdán este zártuk egy közös visszatekintővel és hálaadással, azzal a gondolattal, hogy legyünk fény, és mint fény, legyen a forrásunk Isten, a mi Atyánk.

Visszatekintve, tartalmas évet zárunk, ahol egyénenként, családként és közösségként is szerdáról szerdára növekedhettünk!

Dicsőség legyen Istennek!

Récsei Mária