Életünk nagy Rendezőjének áldásával

A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia bibliás tábora

0
243
Fotók: Csergő Csilla

Az ivói Kolping-tábor adott helyett július 23–26. között a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia által szervezett bibliás tábornak, amelyen 72-en vettek részt, közülük ötvenen II–VII. osztályosok hat kiscsoportba beosztva. Táborvezető Fülöp Zsombor gyergyószentmiklósi segédlelkész, munkatársai: Csergő Csilla, Páll Ildikó és Tusa Mária.

A kiscsoportok vezetését a VII–XI-es fiatalok vállalták. Minden csoport több konkrét feladat, szolgálat elvégzésére is beosztást kapott: étkezések, közös imák, szentmisék előkészítése, terem berendezése, rendbetétele, terítés az étkezésekhez stb. Fülöp Zsombor gyergyószentmiklósi segédlelkész volt a tábor irányítója, munkatársai: Csergő Csilla, Páll Ildikó és Tusa Mária.

A napi program reggeli tornával kezdődött, reggelit közös ima előzte meg, kis szünet után a bibliai téma bemutatása, feldolgozása, majd kiscsoportban való megbeszélése következett, amit kézműves foglalkozás által is elmélyítettek. Az ebéd után szabadidő adott lehetőséget egyéni játékokra, beszélgetésekre, patakban való megmártózásra. Délután csapatjátékok, vetélkedők, kirándulás tette változatossá a táborozók életét. Vacsora után újra kis szabadidő, majd közös esti ima zárta a napot. A csoportvezető fiatalok, felnőttek esténként kiértékelőt tartottak a nap tapasztalatairól.

A KOEN Alapítvány bibliahét számára összeállított témáinak feldolgozása képezte a tábor vezérfonalát. A RendezŐ megismertetése, a mindennapi életben az Istennel és társakkal való járás, magatartásformák, következmények átbeszélése konkrét bibliai személyek történetei által valósultak meg. Jelen esetben az ószövetségi Jákob életpéldáit használták fel tanulás-tanítás céljából.

Az egész táborozás irányelvét az ún. aranyszabály határozta meg: ,,Amit szeretnél, hogy veled tegyenek az emberek, te is tedd azt velük” (Mt 7,12).

Az első nap a csoportokban ismerkedés, őrangyalok kisorsolása, csapatnév választás volt. Délután megismerték a Rendezőt, aki az ember számára csodálatos, rendezett világot teremtett minden apró részlet alapos kigondolásával. Utána a választott nép őseinek bemutatása következett, Ábrahámtól, Izsákon át, érzékeltetve az ő hitüknek, Istennek való engedelmességüknek fontosságát.
Így érkezetg el a csapat Izsák fiainak történetéhez. Ézsau és Jákob magatartása sok kérdést felvetett, a türelmetlenség és annak következményei, a csalás, hazugság, a mások bűnre buzdítása, abban való segítése, a fontos dolgok kiválasztása, a jó Isten parancsainak, tanításának háttérbe szorítása apróbb érdekek miatt. „Mindennek megvan a maga ideje” (Préd 3,1) — tanította a Prédikátor könyvének szerzője, ez képezte a nap aranymondását, majd kiscsoportban tovább beszélgettek a türelem és türelmetlenség okairól, következményeiről, és a türelem gyakorlásának módjairól.

A második nap Jákob félelme, menekülése, édesanyja bánkódása indította a gondolatokat. A kétségbeesésben, lelkiismeretfurdalásban Jákob Istentől nyert bíztatást, segítséget és a magtapasztalt biztonság tudatában folytatta útját, amelyen már tudta, hogy nem lesz egyedül. „Ne félj, mert veled vagyok, őrződ leszek, nem hagylak el” (Ter 28,15) — hangzott a Teremtés könyvéből vett mondat. A kiscsoportban rejtett vagy nyilvános félelmeikről, szomorúságaikról, azokból való kiszabadulásról beszélgettek és erősítették annak tudatát, hogy a jó Isten jelenlétében mindenki, ők is biztosak lehetnek. A kézimunkát a jó hírt hozó angyal elkészítése képezte. Délután ügyességi és sportjátékok, csapatvetélkedők zajlottak.

Este egyórás szentségimádás során a tábor résztvevői megtapasztalhatták Isten jelenlétét, a rá való figyelés megnyugtató erejét. Szentgyónás elvégzésére is alkalom adódott.

A harmadik nap Jákobbal együtt megtapasztalhatták a becsapás érzését, ugyanakkor a szeretet, szerelem, hűség és áldozatvállalás értékeit. A napi aranymondás: „Minden dolgotokat szeretetben tegyétek” (1 Kor 16,14), ez a jócselekedetek gyakorlására buzdította a gyerekeket. A csoportbeszélgetés során előjöttek mindazok a tevékenységek, amelyek kitartást, hűséget igényelnek. A nehézségek után a megélt öröm, megelégedettség újabb erőforrás lehet a következők számára. Szív alakú levelet is hajtogattak, szeretetteljes gondolataikat beleírva és megcímezve.

Délután kirándulás következett, ahol egy változatos kérdésekből álló tesztlap kitöltése mérte fel a csoportok gazdagodását szellemi javakban, utána a témák kulcsszavait szétosztva feladatul kapták egy jelenet összeállítását a színes estnek nevezett vidám esti együttlétre. A tábortűzhöz szükséges fa begyűjtése és megtörtént. A három nap alatt a csoportok összekovácsolódtak, jobban megismerve egymást sikerült úgy összehozniuk a jeleneteket, hogy tehetsége szerint mindenki megtalálhatta szerepét, részét. A tábortűz körüli éneklés is a meghittség erősödéséről tanúskodott.

A negyedik nap kissé álmosabban indult, de minden figyelmüket összeszedték, mert már nagyon akarták tudni, hogy mi lett Jákob sorsa, akinek egyetlen vágya volt: kibékülni testvérével. Jákob vívódása, imái, gyötrődése szemléletesen lett bemutatva, majd mindenki fellélegzett: a megváltozott testvéreknek fontosabb volt egymás szeretete, a megbocsátás. A napi aranymondás is a megbocsátásra irányította a figyelmüket: „Legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak”.

A nap tanítását mintegy felerősítette, egy, a tábor ideje alatt történt incidens: egy gyerek véletlenül kővel megdobta egy társa kezét, mely megsérült. Vállalták, hogy mindenki előtt beszélnek érzéseikről, a bocsánatkérés és megbocsátás tapasztalatairól. A csoportbeszélgetés a fenti témakörben zajlott.

Délután már szomorúsággal csomagolgattak, takarítottak, hisz nemsokára búcsút kellett venniük új barátaiktól. Az utolsó csoportmunka során egy plakát megrajzolásával foglalták össze élményeiket, amelyet be is mutattak társaiknak, kiértékelték az őrangyalozás játékot és a csoport munkákat.

Egy jól sikerült táborozást hagyhatott maga mögött a gyergyói csapat, a felnőtt munkatársak nyugalma, türelme jó hatással volt a gyerekseregre. A nagyobb diákok áldozatos, alapos munkája, feladatvállalásaik, segítőkészségük megalapozta a jó hangulatot, a kihívásokkal való megküzdést, a szeretet gyakorlását.

Hálatelt szívvel mondott mindenki köszönetet életünk nagy Rendezőjének és áldásával indultak haza. A hallottak, tanultak legyenek iránymutatóként jelen a mindennapokban!

Fülöp Zsombor

Csoportvezetők beszámolói

Az ivói tábor évek óta a nyaraim része. Kicsi résztvevőként is mindig visszavágytam oda, de most, hogy lehetőségem van csoportvezetőként segíteni, még inkább várom a nyár ezen részét. Minden alkalommal olyan hamar elrepül az idő. Észre sem vettük, és már ott ültünk az utolsó estén a tábortűz körül. Az apró nehézségek fel sem tűntek, mert kárpótolt a hangulat, a társaság és a gyerekek mosolya. Jó volt látni a csillogó szemüket, amikor egy feladat után büszkék voltak magukra. Sokat fejlődtünk a tábor ideje alatt, ők is meg mi is. Amellett, hogy sok mindent megtanultak a bibliai történetekből, sokat tanultak a csapattól is. A beszélgetések és a feladatok alatt figyeltek arra, hogy türelmesebbek, segítőkészebbek és előzékenyebbek legyenek egymással. Elfáradtam, de ez egy olyan emlék amiért megérte elfáradni.

Kozma Evelin, VIII. osztály

Az idei tábor számomra valahogy másabb volt. Az elején nem tudtam, hogy miért, de aztán rájöttem. Most értettem meg, hogy miért is tetszenek annyira ezek a táborok. Ennyi gyerekre odafigyelni négy napon keresztül nem egy egyszerű feladat. De a nehézségekért kárpótol az a rengeteg dolog, amit a gyerekektől kaptam. A ragyogó tekintetük amikor úgy igazán örülnek, az őszinte bocsánatkérésük és megbocsátásuk amire sokszor mi, idősebbek sem vagyunk képesek, a fülig érő mosolyok, a sok ölelés, a jó Istenbe vetett őszinte hitük és az a rengeteg szeretet, amit adni tudnak. Ezek a dolgok semmihez sem foghatók. Az idén is ezekkel a gyönyörű emlékekkel és rengeteg gyerekkel a szívemben tértem haza. Köszönöm a társaimnak, a szervezőknek, a gyerekeknek, de legfőképpen a jó Istennek, hogy részt vehettem idén is a táborba és ennyi mindent kaphattam tőle.

Moldován Boglár, VIII. osztály

A tábor felelősségtudatra és megértésre tanított. A gyerekek a táborban megtanulták és ezt használták fel minden jó cselekedetnél, hogy segítsenek egymásnak. Felismerték, hogy nem érdemes veszekedni, és nem jó haragot tartani. Sokan vissza akarnak jönni, velem együtt.

Sándor Balázs, VIII. osztály

Számomra az ivói tábor mindig más. Mindig kapok, tanulok, megismerek gyerekeket, sorsokat, és még jobban a jó Istent. Aki a szeretete által mindenik gyereket megöleli, nekünk, segítőknek pedig türelmet és jó alapot ad a jövőhöz. Nagy tanulság és pozitív teher ez, idén sem volt másképp, hiszen a gyerekekkel nem volt könnyű. Nagyon különbözőek voltak, más-más gondolatmenettel. Fő célom nem az volt, hogy új emberként térjenek haza vagy nagy változáson menjenek keresztül viselkedésükben és hozzáállásukban, hanem hogy a segítségünkkel közelebb kerüljenek Istenhez. Tudom, hogy négy nap nem elegendő a biztos, stabil hit kialakulásához, de remélem, hogy sikerült nekik egy olyan tarisznyát nyújtani, amibe egy magocska elrejtőzött, ez pedig az évek során talán szép, Istennek kedves növénykévé fejlődik.

Tusa Deborah egyetemi hallgató

Második évem, hogy csoportot vezethetek, de ugyanazzal a hálával távoztam ebből a táborból, mint a tavaly. A csoportmunkák könnyen mentek és jó hangulatba teltek. Hálás voltam a csoportvezető társamnak, akivel együtt sikerült jól szolgálni. Minden csoporttevékenységet élveztem, különösen a csoportbeszélgetéseket. Úgy érzem, hogy e tábor által közelebb kerültek és kerültünk mi csoportvezetők is a jó Istenhez.

Bernád Boldizsár, X. osztály

A részt vevő gyerekek beszámolói

Én nagyon jól éreztem magam az idei táborban. A csoportvezetők nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. A csapatversenyek tetszettek a legjobban. Az ivói tábortüzek mindig a legjobbak, most is, mint az előző táborokban óriási volt, igaz, hogy egy idő után eldőlt, de ez is jó emlék marad. A színes est az egyik kedvencem volt, tetszett, hogy mi is szerepelhetünk, és nemcsak a csoportvezetők. Ez a tábor abban különbözött a más táboroktól, hogy érezhettük Isten jelenlétét. Minden gyereknek ajánlom, hogy próbálja ki.

Moldován Zsanett, V. osztály

Az ivói tábor nekem annyira tetszett, hogy kétszer is elmentem az idén. Különösen kedveltem a társaságot, de a programokat is. A jó hangulatot a szép környezet is adta. Voltak csapatversenyek, amelyeket nagyon szerettem. Igaz, keveset aludtunk, de jól szórakozunk. Jövőben is tervezek menni.

Rokaly Ilka, V. osztály

A táborban nagyon jó csapatunk volt. Együtt dolgoztunk, játszottunk, beszélgettünk. Örvendtem, amikor a csoportvezetők finomságokat hoztak nekem a boltból. A tábor vezetők a jó cselekedetek gyakorlására hívták fel a figyelmünket, ezért én is igyekeztem minél több jót tenni. Nagyon tetszettek az előadások és a tábortűz. Az is nagyon tetszett, hogy a színes esten, mi is előadásokat adtunk elő.

Bernád Borbála, I. osztály

Fotók: Csergő Csilla