A Szeretetláng magyar eredetű katolikus lelkiségi világmozgalom, amely igyekszik megvalósítani a Szeretetláng Lelki Naplóban rögzített tanításokat. A napló Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet 1961 és 1983 között Jézustól és Szűz Máriától kapott magánkinyilatkoztatásait tartalmazza. Kindelmann Győzővel, Erzsébet asszony unokájával, a Szeretetláng mozgalom nemzetközi koordinátorával beszélgetett a Magyar Kurír szerkesztősége. Ebből közlünk most részleteket.
Nagymamája a szüleinek utolsó, tizenharmadik gyermeke volt, és tizenhárom éves korára elvesztette az egész családját.
Igen, így történt. Az édesapja elesett az első világháborúban, a világégés után kitört spanyolnátha pedig elvitte a testvérei nagy részét, de olyan is volt, aki diftériában halt meg, ketten pedig balesetben. Annyira kétségbeejtő volt a család helyzete, hogy amikor megindultak Nyugat-Európában a segélyakciók, nagymamámat a Nemzetközi Gyermeksegélyző Liga elvitte Svájcba egy mezőgazdasági gépgyáros családjához, hogy felerősödjön, mert a rossz körülmények miatt nagyon meggyengült az egészsége. Vendéglátói mindent megadtak neki, sőt, gyermektelen házaspár lévén örökbe akarták fogadni, de ő hallani sem akart erről. Amikor közölték vele, hogy az édesanyja halálos beteg, gyalog nekiindult, hogy hazajön Magyarországra. Hét-nyolc éves lehetett akkoriban. Nem jutott messzire, egy vasúti pályaudvar padján találtak rá, összefagyva. Visszavitték a nevelőszülőkhöz, akik gondosan ápolták, mert tüdőgyulladást kapott. Ám ő mindenáron haza akart jönni, így végül kénytelenek voltak elengedni. Itthon néhány hónappal később meghalt az édesanyja. Ekkor a még életben lévő nővére vette magához, de nem sokra rá ő is elhunyt, balesetben. Így tehát a nagymamám tizenhárom éves korára teljesen egyedül maradt a világban. Megpróbált valahogy talpon maradni a fővárosban, kifutó volt zöldségeseknél, hentesüzletekben, cukorkát árusított moziban, alkalmi munkákból próbálta eltartani magát. Közben erősen élt benne a vágy, hogy szerzetesnővér legyen és misszionárius.
Végül azonban nem lett Jézus jegyese.
Ennek két oka volt. Akkoriban egyfajta anyagi alap is kellett ahhoz, hogy valaki szerzetbe léphessen. Neki ez értelemszerűen nem volt. A másik ok pedig, hogy a rendfőnöknők, megismerve az életét, rögtön arra gondoltak, hogy az árva lány menekülési útvonalnak tekinti a szerzetességet, ezért elutasították. Elmesélt a nagymamám egy esetet: a Ménesi úton jelentkezett a Páli Szent Vincéről nevezett nővérekhez. A rendfőnöknő meghallgatta, majd hosszan imádkozott. Végül azt mondta: kislányom, te a családra és azonkívül még valami egészen nagy dologra vagy hivatott, nem szerzetesként kell élned az életed.
Hogyan történt a férjhezmenetele?
Nagymama egy templomi énekkarban együtt énekelt a nála sokkal idősebb leendő nagyapámmal, aki harmadrendbeli ferences volt. Amikor megismerte a nagymama szomorú sorsát, felajánlotta, hogy örökbe fogadja. Nagymama akkor már tizennyolc éves, cserfes lány volt, és nevetve mondta: kedves Károly, ilyen korú lányokat már nem örökbe fogadnak, hanem feleségül kérnek. Mire a nagypapa: tulajdonképpen miért ne? Mindketten elmentek a lelkiatyjukhoz, kikérték a véleményüket. Elvégeztek egy hosszú lelkigyakorlatot, azután pedig eljegyezték egymást, majd összeházasodtak. A házasságuk kezdetén Pesthidegkút-Máriaremetére, Budapest legszélére költöztek.
Amikor a nagymamája megkapta az első Szeretetláng-üzeneteket, az még a Kádár-rendszer kezdeti, keményebb időszakában történt. Érték-e a nagymamáját atrocitások a világi hatalom részéről, illetve miként viszonyult az üzenetekhez az egyház?
Emlékszem, a családtagokat időnként megpróbálták nyomás alá helyezni. Ha szóba került a nagymama gyermekeinek munkahelyi előrelépése, a pártszervezet, a személyzeti osztály vagy a felsőbb vezetés feltételül szabta: édesanyád fejezze be a felforgató tevékenységét! Előfordult, hogy amikor már egyre többen jöttek hozzánk, rendőrautó járt körbe-körbe a házunknál. Nem szállt ki belőle senki, de a rendőrség jelenléte elég volt ahhoz, hogy elriasszon néhány embert. A papság hozzáállását óvatosság jellemezte. Ez érthető, hiszen az egyház ki volt szolgáltatva az államnak. Másfelől a nagymama úgynevezett magánkinyilatkoztatásban részesült, és ilyen esetben szükség van bizonyos vizsgálatokra ahhoz, hogy az Egyház véleményt nyilvánítson. Az egyik szempont például az, hogy a feltételezett látnok milyen pszichés állapotban van. A nagymama később elmesélte: gyakran élte át a kételyek kínjait, felmerült benne a kérdés: normális-e, valóban hitelesek-e az üzenetek? Még mielőtt bármilyen egyházi vizsgálat elkezdődhetett volna, kétszer is pszichikai vizsgálatot kért, és az eredmény mindkétszer ugyanaz volt: hölgyem, magának nincs semmi baja!
A nagymamája látta Jézust és Szűz Máriát a kinyilatkoztatások ideje alatt? Vagy csak hallotta őket?
A magánkinyilatkoztatásoknak ebből a szempontból két formája van: az egyiknél valóban látják, hallják az üzenetek átadóját, a másiknál ez belső hallás, misztikus megtapasztalás útján történik. A nagymama az utóbbiak közé sorolható.
Mik a Szeretetláng lelkiség főbb jellemzői?
Egyetlen magánkinyilatkoztatás sem adhat hozzá semmi újat az utolsó apostol halálával lezárult kinyilatkoztatáshoz. Ám a Szűzanya érzi, látja, tapasztalja, hogy az utóbbi több mint másfél évszázadban az emberiség milyen megkísértettségnek van kitéve. Szeretetlángja által ezért egyfajta mankót szeretne adni nekünk az evangélium megéléséhez. A Szeretetláng valójában nem más, mint maga Jézus Krisztus, de benne van a Szűzanya irántunk érzett szeretete is. Mária ma lelkileg akarja nekünk adni a Fiát, hogy rejtőzzünk el benne, váljunk teljesen eggyé vele. Tudjuk, hogy ez minden szentáldozásban megtörténik, de a Szűzanya azt kívánja, hogy fedezzük fel újra az Egyház által ajánlott eszközöket, amelyek kétezer éve változatlanok. Térjünk meg, tartsunk bűnbánatot, imádjuk az Urat az Oltáriszentségben, böjtöljünk, vállaljunk áldozatot a lelkek megmentéséért, mert mindez visszaadja a keresztségkor kapott tiszta istengyermekségünket. Emellett van egy emberi értelemben felfoghatatlan kegyelmi hatás, amit a Szűzanya a rendelkezésünkre bocsát. A Lelki Naplóban ezt olvashatjuk: „Szeretetlángom megvakítja a sátánt!” Ez nem egy horrorfilm forgatókönyve, hanem erőteljes képi megfogalmazása annak, hogy a Krisztusban élő ember fölött a sátán elveszíti a hatalmát. Nem ördögűzésről van szó, hanem kegyelmi adományról, amely a lelket szabaddá teszi a gonosz kísértéseivel szemben.
Ön vezetője volt az evangéliumi zenét játszó Signum együttesnek, és szerzője a Ne félj című dalnak, amely erőteljesen kapcsolódik a Szeretetláng lelkiséghez. Több könyve jelent meg, és a Szent István Társulat főszerkesztőjeként dolgozik. Mi késztette arra, hogy kiemelten foglalkozzék a Szeretetláng mozgalommal?
Serdülőkoromban kicsit távol kerültem a Szeretetlángtól; a tizenéves fiatalok gyakran tartózkodók a magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban. Ám a Szent István Társulat munkatársaként 2009-ben egyszer csak jött a hír, hogy bíboros úr elindította a Lelki Napló egyházi vizsgálatát, majd a mozgalom akkori vezetőit elküldte hozzánk, a Szent István Társulathoz a kiadással kapcsolatban. Beosztásom révén még a megjelenés előtt el kellett olvasnom a kéziratot. Meglepődtem, hiszen ez nem egy néhány idősebb hölgynek szóló újabb imaáhítat a sok másik mellett, hanem egész családokat, apákat és fiatalokat, Istennek szentelteket, művelteket és tanulatlanokat, egészségeseket és betegeket megszólító hívás a kegyelmi életre!
Mi késztet arra, hogy mindezt hirdessem? Napjainkban sokan félnek a háborútól, a járványtól, a gazdasági válságtól, sok mindentől. Ám nem szabad csüggednünk, mert a reménytelenség a gonosz egyik fő fegyvere. Ez lesz a témája augusztus 27-én a Szeretetláng Fesztiválnak is a máriaremetei kegytemplom parkjában, ahol hálát adunk azért, hogy a Szent Szűz hatvan évvel ezelőtt átadta a világnak a Szeretetlángot. Hiszem, hogy ha valaki hátulról elgáncsol bennünket, akkor is mindig előre esünk. Ez a bizalom késztet arra, hogy sokaknak elmondjam: Mária ma is segít, mint a kánai menyegzőn. Nem hirdetünk semmi újat, hiszen a Szeretetláng az evangéliumban gyökerezik. Nincs két tanítása az Egyháznak; az evangélium és a Szeretetláng, ha más szinten is, ugyanúgy az üdvösségre hívnak.
Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila
