Szeretet, méltóság, tisztelet: ezzel tartozunk az idősebb generációnak

0
219

Idén először tartotta szabadtéren, a Szent Péter-téren mintegy 20 ezer hívő jelenlétében az általános audienciát Ferenc pápa. Katekézisében ismét az időskorról beszélt: amikor gyenge, esendő, törékeny lesz az ember öregkorára, nem szabad eltávolítani és magára hagyni. A fiatalokat az idősek iránti tiszteletre, elfogadásra, szeretetre kell nevelni.

A szülők szeretetének bibliai parancsa

„Aki tiszteli apját, levezekli bűneit, s aki becsüli anyját, az kincset gyűjt magának. Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak, s meghallgatást nyer, hogyha imádkozik. Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s az Úrnak szolgál, aki anyját felüdíti. (…) Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életed egy napján se! Nézd el neki, ha értelme csökken, ne vesd meg, ha virágjában van is életed. (…) Gonosz, aki semmibe sem veszi az apját, azt, aki bántja az anyját, megátkozza az Úr.” (Sir 3,3-6.12-13.16)

Idegesítőek az öregek?

Az audiencia elején Sirák könyvéből hallottuk Isten szavát, mely az időskor gyengeségéről, az elveszettség érzéséről, a magára hagyottságról, a kiábrándultságról és a kétségről szól. Egész életünkben előfordulhatnak drámai, akár tragikus helyzetek, de az öregkorban ezek kevésbé feltűnőek, sőt akár zavarólag hatnak. Hányszor hallottuk vagy gondoltuk mi is: az öregek idegesítőek – fűzte hozzá a pápa. A gyerekkori, fiatalkori sebekre, igazságtalanságra erővel reagálunk, küzdünk ellene. Időskorban viszont már az az érzésünk, hogy az élet nem hazudtolja meg önmagát, mert már megéltük. És így az időseket kiiktatjuk az életünkből, el akarjuk távolítani magunktól.

Tiszteljük az előttünk járókat!

A szeretet az emberi életben mindig lefelé irányul: a szülők szeretik a gyerekeiket, ez természetes. Ugyanakkor a szeretetet viszonozni is kell, méghozzá azzal, hogy tiszteljük azokat, akik előttünk járnak. Ezt foglalja törvénybe az isteni parancs: Tiszteld apádat és anyádat – ami nemcsak saját szüleinkre érvényes, hanem általában az öregkorra. Mi megkaptuk a szeretetet szüleinktől, nagyszüleinktől, és most a tisztelet, a méltóság és gondoskodás formájában viszonozzuk ezt.

A fiatalokat nem szabad az idősek lenézésére bátorítani

Ferenc pápa ezután a szeretet tiszteletben megnyilvánuló szépségéről, illetve annak hiányáról beszélt. Amikor egy beteget, magatehetetlen embert gondozunk, előfordulhat, hogy nem kapja meg a megfelelő tiszteletet. Amikor túl bizalmas a kapcsolat, a gondozó szeretet és tisztelet helyett nyers és uralkodó magatartást vesz föl. Amikor a gyengeséget felróják a betegnek vagy egyenesen megbüntetik érte, mintha bűn volna. Amikor az elveszettség és a zavarodottság irritálja és agresszívvé teszi a másikat. Ez megtörténhet a családban, a négy fal között, az idősotthonokban, hivatalokban vagy akár a város közterein. Szörnyű dolgokhoz vezet, ha a fiatalokat – akár közvetlenül is – arra bátorítjuk, hogy nézzék le az időseket, az ő gyengeségüket, kiszolgáltatottságukat. Fiatal srácok, akik felgyújtják a hajléktalan takaróját, mert emberi selejtként tekintenek rá… és ez csak a jéghegy csúcsa – figyelmeztetett a pápa.

Építsük a szeretet civilizációját!

Ez a megvetés sérti az időseket, de valójában valamennyiünket sért. Jogosan bírálja keményen Sirák könyve azokat, akik nem tisztelik szüleiket, rosszul bánnak velük, ezzel kiérdemlik Isten haragját. Egy másik bibliai jelenetben az öreg Noé, a vízözön hőse, szorgos, munkás egy alkalommal felönt a garatra és ezért kidől. Gyerekei, hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe, finoman betakarják, lesütött szemmel, nagy tisztelettel. Vagyis elfedik az idős ember gyengéit, hogy ne szégyenkezzen, ezzel megadják neki a tiszteletet. A mai társadalmak sokkal több anyagi jóléttel és szervezettséggel vannak felszerelve, de az öregkorral kapcsolatban még mindig nem adják meg kellőképpen a nekik járó szeretetformát: a tiszteletet. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ezt támogassuk: társadalmi és kulturális szinten építsük a szeretet civilizációját.

A kicsiket szoktassuk hozzá az idősekhez

Ferenc pápa azt tanácsolja a szülőknek, hogy mindig vigyék el gyerekeiket az idősekhez, akkor is, ha betegek, szellemi problémákkal küzdenek. Fontos, hogy kiskorban megtapasztalják az emberi lét különböző fázisait, és elfogadják az öregkor gyengeségeit. Amíg lehet, tartsák otthon az időseket, de ha otthonba kell adni őket, akkor feltétlenül rendszeresen látogassák a nagyszülőket. A szentatya felidézte, hogy Buenos Airesben szívesen járt az idősotthonokba, elbeszélgetett az ott élőkkel. Egyszer megkérdezte az egyik asszonyt: „Hány gyermeke van?” – „Négy, mind házas, vannak unokák…” – „És látogatják?” – „Igen, mindig jönnek.” Utána a gondozónő elmondta, hogy ez kegyes hazugság volt, amivel a gyerekeit védte, mert már hat hónapja feléje se néztek.

Kulturális forradalom az idősek tisztelete

Kérlek benneteket, ne hagyjátok magára az öregeket! – fordult a hívekhez a pápa. – Ők alkotják a történelmünket, a családi gyökereinket, nekik köszönhetően vagyunk itt. Mindannyian elmondhatjuk: „Neked köszönhetem, nagypapa, nagymama, hogy élek!” Vigyázzunk rájuk! Ez nem kozmetika vagy plasztikai sebészet kérdése, hanem a különböző életszakaszok iránti tiszteleté, amelyre a fiatalokat nevelni kell. Az emberszeretet magában foglalja a megélt kor iránti tiszteletet, ez nemcsak az öregek dolga. Sokkal inkább az örökösöké, a fiataloké. Isten Lelkének bölcsessége erőteljesen nyissa meg a távlatot ez előtt a kulturális forradalom előtt – fohászkodott végül a szerdai audiencián a pápa.

Gedő Ágnes

Forrás: Vatican News