A koronavírus két évvel ezelőtt gyökeresen változtatta meg sok szokásunkat. De vajon igaz ez az olvasási szokásainkra is? „Megkoronázott” olvasási szokásainkat a könyvesboltok világából Weghofer-Vad Erna, a Gaudeamus Könyvkereskedés vezetője, illetve Birta-Székely Noémi, a Kolozsvári Könyvklub és Cserebere/Kölcsönző Facebook-csoport alapítója és moderátora elemezte Szász Zsófia újságíró, szerkesztő, a Pisztácia42 könyvesblog szerzője irányításával. Az EMKISZ (az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete) által szervezett VIII. Könyvturi elnevezésű rendezvény keretében megtartott beszélgetés április 2-án volt Kolozsváron a Szabók Bástyájában.
A járvány hozzásegített, hogy bele merjünk vágni hosszabb terjedelmű kötetekbe? – kérdezte Szász Zsófia beszélgetőtársaitól. Birta-Székely Noémi szerint több időnk volt otthon lenni, több lehetőség volt nagyobb terjedelmű műveket is kézbe venni. A Weghofer-Vad Erna szerint divat lett sorozatokat kiadni, nemcsak szépirodalmi témákban.
A Gaudeamus vezetője megosztotta tapasztalatát, amely szerint az online könyvvásárlás nem új keletű dolog, egy folyamatos emelkedő tendenciát mutat. Tapasztalatuk szerint ez elsősorban a külföldi könyvekre érvényes. Az erdélyi, kolozsvári kiadású könyveket még mindig inkább kézbe veszik, fellapozzák az érdeklődők.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Tamás Csilla szervezővel
A járvány elején, 2020 tavaszán a könyvesbolt alkalmazottai is otthon ültek. Online szállítottak ki, de az sem működött tökéletesen, a szállítócégeknél voltak fennakadások. Weghofer-Vad Erna elmondta, hogy az emberek igénylik azt, hogy megnézzék, amit választanak. Azóta párhuzamosan megy az online értékesítés és a könyvesbolt, bár jelenleg felújítási munkálatokat végeznek a kolozsvári könyvesboltban, így az éppen nem működik. Meglátása szerint ez a trend már nem fog megváltozni, de nem csak a járvány számlájára írná a változást, hogy az online könyveladás fejlődik. A kérdés szerinte az, hogy a kiadók és a könyvterjesztők mennyire tudnak releváns információkkal szolgálni az olvasóknak, hogy azok bizonyossággal azt kapják online is, amire számítanak, amit szeretnének.
Birta-Székely Noémi azt tapasztalta magán, hogy a járvány alatt többet vásárolt online könyveket, és többet időzött olyan oldalakon, ahol könyvekről lehet tájékozódni. De véleménye szerint még így is megvan az esélye a csalódásnak. Bár az igény megvan az olvasókban, hogy bemenjenek a könyvesboltba, de mivel többet voltunk otthon, az online vásárlás is gyakoribbá vált.
A coviddal a könyvekről való beszéd is átkerült az online térbe, mivel minimális volt az offline könyves programok lehetősége, a könyvhét, az író-olvasó találkozók elmaradtak, hívta fel a figyelmet Szász Zsófia, majd Birta-Székely Noémitől azt kérdezte, hogy emiatt megnőtt-e az általa moderált Facebook-csoport aktivitása. A csoport moderátora elmondta, hogy nagy igény lett arra, hogy könyvekről beszélgessenek. Amikor elindult a csoport, kezdetben az volt az elsődleges célja, hogy egymás között megoszthassák, kölcsönözhessék a csoporttagok a könyveiket, nem volt könyvklubszerű szándéka. Hegyi Réka jött később az ötlettel, hogy a csoport mozduljon el a könyvklub irányába. Bár még egyelőre online szerveződnek, egyre inkább ki szeretnének mozdulni onnan, és bár sikerült online megszólítani szerzőket, mégis szeretnék, hogy a beszélgetéseket átvigyék az offline világba. Az online kényszere miatt (mivel oda szorította vissza az embereket a járvány) könnyebb volt megszólítani az embereket, meghívni a szerzőket, eseményeket szervezni. Most érzik, hogy nem könnyű folyamat kilépni ebből, magyarázta Birta-Székely Noémi.
A Könyvturin szabadon lehet válogatni a könyvkínálatból és gazdagítani az otthoni könyvtárunkat. Ingyen
Szász Zsófia, a beszélgetés moderátora egy brit kutatást idézve elmondta, hogy az eredmények szerint az embereknek hiányzik a könyvesbolti eladók személyessége és könyvajánlása. A Gaudeamus vezetője elmondta, hogy ezt folyamatosan tapasztalják, nem csak a járvány alatt, mivel olyan nagy információmennyiség zúdul az emberekre a különböző csatornákon keresztül, hogy idő és relevancia hiányában szükség van valakire, aki iránymutatást tud adni, aki megbízható pontként van jelen a választáskor. Igyekeznek ennek az igénynek megfelelni. Ők olyan információkhoz is hozzájutnak az adott könyvekről, ami az olvasóhoz ritkán vagy egyáltalán nem jut el: kiadási, szerkesztési folyamat, könyv megírása, téma születése.
Az évek folyamán azt tapasztalták, hogy kevés a fiatal és a közép korosztálybeli, aki rendszeresen eljár könyves rendezvényekre. Erre egy jó lehetőség az online felület, mert szélesebb réteget lehet megmozgatni vele.
A járvány kedvezett az e-könyveknek, hangoskönyveknek? – kérdezte Szász Zsófia. Az elektronikus könyvekből a könyvesboltok többnyire kimaradnak, tudtuk meg Weghofer-Vad Ernától, mert legtöbbször a kiadók honlapjáról vagy a nagyon nagy könyvkereskedők oldaláról töltik le azokat. Ez a kapcsolat szerinte elsősorban a kiadó és az olvasó között kell létrejöjjön. A könyvesboltok sokszor nem tudják kielégíteni azokat a technikai igényeket, amiket az olvasók támasztanak (5-6 formátumban kellene ezeket a könyveket prezentálni). Meglátása szerint ugyanakkor az online bolt megléte már nem kívánság kérdése a szakmájában sem.
Birta-Székely Noémi az e-bookok, hangoskönyvek mellett akkor dönt, ha nem tudja beszerezni az adott könyveket papíralapon. A hangoskönyvek a szülők körében népszerűek, tette hozzá a Gaudeamus vezetője, akik főként az utazásokhoz használják ezeket, hogy a gyermekek kibírják a hosszú utakat.
Szász Zsófia kitért arra, hogy a szülők többet olvasnak, és a korábban idézett kutatás szerint emiatt megnőtt a gyermeknevelési könyvek forgalma, amit Weghofer-Vad Erna is megerősített, de szerinte kérdés, hogy a piac mennyire tud megfelelni ezeknek az igényeknek. A veszélyt abban látja, hogy ezek jelentős része nem magyar vonatkozásban születik, a kulturális különbségek miatt akadályát látja annak, hogy túlságosan szorosan összefonódjon a kereslet és a kínálat. Ebben a témában sok kiadvány jelenik meg, és szerinte nem mindegyik felel meg a pedagógiai és gyermeknevelési elvek szakmai követelményeinek.
A gyermekek számára sokáig a szülő választ könyvet, Weghofer-Vad Erna és Birta Székely szerint is az a fontos, hogy a szülő tudja, mi érdekli a gyermekét, hogy ahhoz igazodjanak a könyvválasztások. Ennek hiánya főként januárban ütközik ki, amikor a karácsonyi ajándékokra kapott könyveket hozzák vissza becserélni, világított rá a Gaudeamus vezetője. A könyves Facebook-csoport moderátora elmondta, hogy a könyvpiacon már konkrétan olyan könyvek is vannak, amelyek célja az, hogy a gyermeket fokozatosan rávezessék, hogy megkedvelje az olvasást.
A járvány nyertese?
Szász Zsófia felidézte, hogy egyes szakértők szerint a járvány egyik nyertese az olvasás, de minden bizonnyal ez a kép sokkal árnyaltabb, tette hozzá. Weghofer-Vad szerint a járvány alatt vitathatatlanul több időnk volt olvasni, de nem feltétlenül mennyiségben, hanem minőségben volt változás meglátása szerint. Birta-Székely is elmondta, többet olvasott a járvány alatt.
Bár személyiségfüggő, hogy ki milyen témát részesít előnyben, de a járvány alatt azt tapasztalták, hogy a közelmúlt történetei iránti érdeklődés megnőtt. Picit háttérbe szorult a klasszikus irodalom és a kortárs került előtérbe, taglalta a Gaudeamus Könyvkereskedés vezetője. Kerültük a tragikusabb témákat feldolgozó témákat, és előtérbe kerültek a boldogsághormont adó könyvek. Birta-Székely szerint azok a könyvek lesznek népszerűek, amelyek megpiszkálják az emberek ingerküszöbét.
A járvány alatt nemcsak olvastunk, hanem filmeket, sorozatokat is néztünk, mondta el Szász Zsófia. Ez miként hatott a könyvpiacra? – kérdezte beszélgetőtársaitól. Weghofer-Vad Erna szerint 6-8 éve megfigyelték a tendenciát, ami bátran nyúl a sorozatokhoz. Szerinte ugyanakkor egy 3-4 kötetnél hosszabb könyvsorozatot nem szívesen olvasnak el az emberek. Birta-Székely nem vonzódik a népszerű sorozatokért, és inkább az jellemző, hogy ha elolvas egy könyvet, akkor esetleg utána nézi meg az abból készült filmet. Szerinte inkább a fiatalok körében népszerűbb ez a műfaj.
Kérdésünkre, hogy a járvány erős pszichológiai hatása miatt a koronavírus-járvány hogyan befolyásolta a pszichológiai témájú, önsegítő könyvek népszerűségét, Birta-Székely elmondta, hogy fellendülést tapasztalt a hasonló témájú könyvek iránt. Az utóbbi időben irodalomterápiával is foglalkozik, és úgy látja, hogy olyan naplók, önsegítő könyvek jelennek meg nagyobb számban, amelyek az irodalmat használják arra, hogy ezt a célt elérjék. A Gaudeamus vezetője is megerősítette, hogy tapasztalták ezt a fellendülést.
Tamás Csilla szervező, az EMKISZ elnöke, aki egyben a Kriterion Kiadó munkatársa is, elmondta, hogy sok kiadónál kihívást jelentenek az e-könyvek, mert bár elmozdulnának abba az irányba, de nincs meg hozzá a szükséges technikájuk, nem ismerik a folyamatát. Másfelől bármennyire is szükségesek voltak az e-könyvek, mégis azt látta, mintha a járvány alatt felértékelődött volna a papíralapú könyvek értéke, a könyvvel való bekuckózásnak, az olvasásnak az értéke, hogy addig se egy képernyőt kelljen bújni.
Az írás megjelenik a Vasárnap 2022/15-ös lapszámában.
