Köszönet a jubiláns papoknak

1
2987

Szeretettel hívom és várom jubiláló testvéreimet Gyulafehérvárra, 2021. június 23-án, szerdán, a délelőtt 11 órától kezdődő közös hálaadó szentmisére székesegyházunkban, majd az azt követő ünnepi ebédre.Dr. Kovács Gergely érsek ezévi II. körlevelében, 2021. január 15-én így hívta ünneplő paptestvéreit. Az ünnepi, közösen bemutatott szentmisére mindenki elfogadta a meghívást és meghitt ünnepséget tartottak a 13 ezüst-, 7 arany- és 1 gyémántmisés pap ünnepelttel.

Az ünnepség kezdetén, az ünnepélyes bevonulás után, amelyet az orgona magasztos hangja s a kispapokból álló szkóla éneke kísért, Kerekes László segédpüspök köszöntötte a jubilánsokat.

Kovács Gergely érsek homíliája elején az olykor elhangzó kérdést tette fel: kell-e ünnep, kell-e ünnepelni. Bár úgy tűnik, mára a társadalomban minden kisebb-nagyobb életeseményhez egyre nagyobb ünneplés kapcsolódik, fontos a jubileumokra emlékezni, azokat méltó módon megünnepelni. Igenis „szükséges a primicia, az első ünnepélyes szentmise, amelyért érdemes még egy csizmát is elkoptatni” − mondta a főpásztor, utalva a közelgő papszentelésre, amelynek előkészületeként tegnap a nagyszeminárium kápolnájában szentmise keretében a papszentelés előtt álló 4 diakónus esküt tett.

A papi szolgálatban eltöltött 25, 50, 60 év bizony kiemelkedő esemény, megünneplése jogos, ha az ünnep középpontjában a hálaadás áll.
„Ezt erősíti meg az Enchiridion Indulgentiarum, amely szerint teljes búcsút nyerhet a pap, aki pappá szentelésének 25., 50., 60. és 70. évfordulóján Isten előtt megújítja elhatározását, hogy a hivatásával járó kötelességeit hűen fogja teljesíteni, illetve a hívő, aki a jubileumi szentmisén áhítattal részt vesz” − mondta el Kovács Gergely érsek, majd hozzátette: a szentbeszédre készülve egyenként sorra vette a neveket és mindenkiért egyenként köszönetet mondott Istennek. „Köszönetet a hivatásáért, de egyenként mindenkinél köszönetet valamiért, amit az ő személyéhez kötök és amivel gazdagítja egyházmegyénket.” Mert mindenkiben van valami sajátos érték, értékelendő, és jó meglátni egymásban az értéket. „Meglátni és örülni neki, hálás lenni érte”, emelte ki a főpásztor, majd a főegyházmegye nevében megköszönte mindannyiuk kitartó hűségét és szolgálatát, és az elkövetkező évekre a mindenható Isten bőséges kegyelmét kérte.

A jubilánsok legidősebbje, Jakab Gábor mondott köszönetet az ünnepségért, megemlékezésért, megosztotta 60 éves papsága néhány tapasztalatát és azt az imát, amelyet ugyan évtizedekkel korábban fogalmazott egy korábbi jubileuma alkalmával, de amely ma is érvényes. Végül Sajgó Szabolcs jezsuita pap és költő Szegetlen kenyér című versét olvasta fel, amelynek fő gondolata: „minden élesben megy/ ismétlés nincs”.

A meghitt ünnepség végén a főpásztor és az asszisztencia Márton Áron sírjánál imádkozott. Az ünnepség közös ebéddel zárult, amelynek végén minden jubiláns emléklapot kapott a főpásztortól.

Ezüstmisések (25 év papságot ünnepelnek): Bara Zoltán-József dr.  –  Gyulafehérvár, Borka Ernő  –  Marosfő, Csiby József  –  Brassó központ,  Drócsa László  –  Nyárádszereda,  Fáy Leó-Lórándt  –  Brassó – Bolonya, Kedves Tibor  –  Csernáton, Küsmödi Attila  –  Szamosújvár, László Attila  –  Kolozsvár – Szent Mihály, Lukács Imre-Róbert dr.  –  Gyulafehérvár, Nagy László  –  Szárhegy, Oláh Zoltán dr.  –  Gyulafehérvár, Szemák Ferenc László  –  Magyarlápos, Szőcs Béla  –  Sínfalva.  Aranymisések (50 év): Ambrus Vilmos  –  Marosludas, Ferencz István – Marosvásárhely – Keresztelő Szent János, Gábor Zoltán  –  Szépvíz, László András –  Újtusnád, Vencser László dr. –   Ausztria. Gyémántmisés (60 év): Jakab Gábor – Kolozsvár – Kerekdomb.