Történelmi és turisztikai kincs a szórványban

0
562

Torockószentgyörgy ma Nagyenyed filiája, katolikus lakosainak száma 10-20 fő, a város közelsége és az elsöprő unitárius többség nem kedvez a katolikus létnek, bár amióta Torockón a Szent Ferenc Alapítvány háza működik, megélénkült egy kicsit az élet. Havonta egyszer a Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnába szentmisére összegyűlnek a helyiek, a torockói otthon lakói, enyediek, az elmúlt vasárnap keresztelőt tartottak, tudtuk meg Szász Jánostól, a falut ellátó nagyenyedi plébánostól.

Torockószentgyörgy Torockótól négy, Nagyenyedtől 22 kilométerre, 575 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Román neve Coltești, németül a magyarhoz hasonlóan Sankt Georgen, közigazgatásilag Torockóhoz tartozik. Ez utóbbi a kirándulni vágyók számára a Székelykő miatt ismerősebb, de e sziklás hegy Várkő nevű magaslatán, az 1250 méter magas Ordaskő aljában, Torockószentgyörgytől keletre várrom áll, ez turisztikai és történelmi szempontból egyaránt érdekes. A falu jeles szülöttje az utolsó erdélyi polihisztornak nevezett Brassai Sámuel. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint akkor 983, túlnyomórészt magyar lakosa volt a falunak, amely a trianoni békeszerződés értelmében Torda-Aranyos vármegye torockói járásához tartozott.

A várhoz közel található az unitárius falu Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája, az unitárius „rengetegben” egy kis katolikus fészek.

A falut a pápai tizedjegyzék már 1332-ben említi de Sancto Georgio néven. A reformáció idején lett a falu és temploma unitárius. Hányattatott történelem áll itt is a ma látható valóság mögött, ebből annyit emelünk most ki, hogy Thoroczkay György és felesége, Pekri Krisztina voltak a katolikus vallás őrzői e helyen, 1727-ben a falutól északra eső dombon a család régi sírboltjához csatolva a templomot és a kolostort építtettek, ugyanis minorita szerzeteseket telepítettek ide. A templomot 1849-ben felgyújtották, 1867-ben újat építettek. E kápolnához boltívvel csatlakozó kriptában van eltemetve Thorockai István, Rákóczi Ferenc tábornoka, a kápolna karzatán ott láthatóak a Thorockay és Rudnyanszky családok címerei.

Maga a Toroczkay család is megosztott volt felekezeti szemtpontból, ezért a 17. században református templomot is építtettek, és híveket szereztek az unitárius közösség rovására.

A vár részben sziklafalra támaszkodik, emiatt még magasabbnak, még megközelíthetetlenebbnek tűnik. A vár fokáról kitárul a panoráma, a falura gyönyörű kilátás nyílik. A népi hiedelemben tekintik óriások építményének a várat, ez ihlette Gyulai Pált Az óriásleányka című elbeszélő költeményének megírására. Ebben így írt: „E fényes, büszke várnak most csak romját leled/ Lakói merre vannak, hiába kérdezed”.

A vár tulajdonosai, építtetői, a Thoroczkayak magukat az Ákos nemzetséghez tartozónak tudják. Úgy tartják, az 1240-es években, a királyi várrendszer felbomlása után került a vár az Ákos nemzetség kezébe. Aranyosszékre székelyeket telepítettek, s ekkor adta át Thoroczkay Ehellös a királyi várat a székelyeknek, ekkor már állhatott torockószentgyörgyi vára, a várúr oda húzódott vissza az őse, Toroczkay Illés által a 12. században építtetett várba.

Orbán Balázs az 1868-os állapotról leírást és térképet közölt, eszerint a vár három korszakban épült: a legrégebbi rész 14. századi, ide az északi bástya, a 7 méter magas, 2,30 méter vastag nyugati fal, keleti négyszögletes bástya tartozik (ebből csak egy kis szöglet maradt meg); a vár déli része 15. századi, a nagyobb helyiségek, lovagterem, feltételezhető erkély e korszakból való; az 1514-es parasztfelkeléskor a várat feldúlták, 1516-ban Thoroczkay Ferenc új adománylevelet kért birtokaira, ez ellen az adománylevél ellen, amely Torockó bányaváros egész lakosságát, a bányákat a családnak adományozta, Torockó város lakói a Thoroczkay családdal háromszáz évig álltak perben. Ekkor a nyugati oldalon erősítő falak épültek. A Thoroczkay család a Rákóczi-felkelés támogatása miatt az osztrákokkal összetűzésbe kerültek, megtorlásul 1704-ben lövették és felrobbantották a várat. Akkor a család leköltözött a faluba, a vár romos állapotban maradt.