2020. november 17., kedd

0
703

EVANGÉLIUM

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak arra kellett elhaladnia.
Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.”
Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg.”
Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négy annyit adok helyette.”
Jézus kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.”
(Lk 19,1-10)

Amikor Jézus belép az életterünkbe, akkor látjuk, hogy mekkora áldozatot vállalt ő ezért. Születése, szenvedése, halála, feltámadása, mennybemenetele és mindennapi jelenléte az Eucharisztia ünneplésében, nem mindennapi út. Ha ennek a szeretetnek az ereje megérinti a szívünket, akkor itt az ideje, hogy Zakeussal együtt, a tettek mezejére lépjünk.

Pakot Géza SJ, a szatmárnémeti Hám János Teológiai Líceum iskolalelkésze

MEGOSZTÁS