Őszi hálózati találkozót tartott a Pro Educatione Egyesület

0
330
A Pro Educatione Egyesület találkozója

Értsünk szót: Erőszakmentes kommunikáció a felnőttképzésben, a felnőttképzés által a társadalomban címmel tartotta október 19-én és 20-án a Pro Educatione Egyesület Csíksomlyón a hálózathoz tartozó felnőttképző szervezetek számára az őszi szakmai napokat. A programon lehetőség volt személyesen is részt venni, de a koronavírus-járvány okozta nehézségek közepette az online részvétel is biztosított volt.

Az eseményen a köszöntő és felvezető gondolatok után az egyesület hálózatához tartozó szervezetek számoltak be arról, hogy hogyan élték meg/át/túl az elmúlt hónapokat, és milyen válaszokat tudtak adni ebben a rendkívüli helyzetben, amit a koronavírus-járvány okozott. Az elhangzott megosztások alapján úgy összegezhetünk, hogy a szervezeti reakciók bizony sokfélék voltak. Ahol a lelkisegély, lelkigondozás vagy egyéb lelki vonatkozású tartalmak vannak és voltak korábban is a kínálatban, ott rögtön a járvány kezdetén a szervezetek munkatársaihoz irányuló egyéni megkeresések száma, a segítséget kérők száma megnövekedett, ezért egyfajta fokozott készenléti állapottal válaszoltak (amelynek szerves része volt a válaszadók felkészítése, képzése az adekvát válaszadásra). Másoknak ez az időszak ugyan a felnőttképzési programok leálltát eredményezte, viszont ezzel egy időben lehetőség is volt a szervezeti újrastrukturálódásra, a működés háttértechnikai vagy infrastrukturális fejlesztésére, a tevékenységek újragondolására, a felnőttképzési tartalmaknak az online térbe való átszervezésére. Az intenzív online jelenlét csak egy-két szervezet esetében vált be és jelentett járható utat a felnőttképzési programok megvalósítására. A legtöbb szervezet a háttérmunkák mellett gyakorlatilag kivárt. Fontosabbnak gondolták és gondolják a személyes találkozás és tudásátadás lehetőségeit keresni az új helyzetben is, miközben kifejezik, hogy nagy felelősség és nagy feladat megtalálni azt az egyensúlyt, amelyben már kielégítő, de még nem kockázatos – mind a résztvevőkre nézve, mind a képzési tartalomátadás sikere szempontjából – egy képzésnek a személyes találkozáson alapuló megszervezése. A Pro Educatione Egyesület igény szerint segíti a tudásmegosztást, a megfelelő eszközök megtalálását arra, hogy a különböző képzési programok megvalósulhassanak.

A 2020-as esztendő a gyulafehérvári főegyházmegyében a központi intézményi struktúrák szintjén is a változás éve volt. Az újonnan létrejött főegyházmegyei Iskolai, Hitoktatási és Felnőttképzési Bizottságról beszélt a résztvevőknek Oláh Zoltán teológiai tanár, hangsúlyozva, hogy az új bizottság a meglévő képzési tartalmaknak komplementere és nem versenytársa akar lenni. A teológiai jellegű tudásmegosztást szolgálják az általuk kigondolt és kezdeményezett képzések, amelyeket egyelőre az online térben osztanak meg az érdeklődőkkel. A Pro Educatione Egyesület tagszervezetei kifejezték azt az igényüket, hogy jó lenne a hálózatnak ezzel a bizottsággal hosszú távon kapcsolatban maradni, és partner lenni olyan témák vagy kérdések teológiai kibontásában, amelyek szervezeteket és a hozzájuk kapcsolódó felnőtt tanulókat érdeklik.

A találkozó témájához kapcsolódóan két szakmai előadást hallgattunk meg a program keretében. Az elsőt Homa Ildikó SSS tartotta Kommunikáció és szakma címmel. A szakma oldaláról közelítve hangsúlyozta: ha tudom, hogy mit, miért és mikor teszek (vagy mondok) és fejleszteni is tudom magam ebben (van egy rálátásom szakmai helyzetemre), akkor jó úton haladok a szakmaiságban. Ha pedig együttérzéssel, elfogadással, ítéletmentesen és hitelesen tudok a másik ember fele fordulni és beszélni, akkor az erőszakmentes kommunikációt képviselem vagy jelenítem meg. Különösen is megfogó volt az a mondat, miszerint a jó Isten elsőként arra teremtette a beszédet, hogy szeressünk vele, majd hogy közöljünk. Az előadó hangsúlyozta: minden megnyilvánulás mögött egy emberkép van. Ezért gondolkodásra, reflektálásra hívott: van-e bátorságunk ránézni erre a valós emberképre? Egyetértünk-e azzal, hogy az ember változhat?

A találkozó második napján hangzott el a második szakmai előadás. Ebben Versegi Beáta Mária nővér és Dobovicsné Buzás Andrea tréner a Punya – egy falat kenyér című projektet mutatták be. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus apropóján készült mesekönyv sokkal több lett, mint egy egyszerű mesekönyv, tulajdonképpen egy komplex összművészeti program. A meséhez társul interneten elérhető, de mobiltelefonra is optimalizált képregény és játék, illetve kifestő. Egy szakmai kiállítás is elkészült és megnyílt közben a mesekönyv alapját adó festményekből. Drámapedagógiai foglalkozások, cigány női olvasókörök indultak, óravázlatok készültek a témák szabadidős vagy tanórai feldolgozásához, pedagógia továbbképzés és kompetenciafejlesztő program, illetve mentorprogram is zajlik. Ezekbe a programokba már erdélyi hitoktatók és roma pasztorációban dolgozók is bekapcsolódtak, illetve a Pro Educatione Egyesület égisze alatt az ismeretterjesztés a projektről a továbbiakban is folytatódni fog. Az egyesület hálózatában a tagszervezetek munkatársai a képregény egyes képeivel való közös elmélkedést, imádságot, képmeditációt különösen értékelték, a találkozó ezen pillanata megmutatta, hogy az online teret és eszközöket egyszerű művészeti elemekkel társítva akár lelki vonatkozású foglalkozásra, töltekezésre is lehet használni.

A találkozó egy olyan beszélgetéssel zárult, amelyben a hálózat szervezetei elmondták, miként látják a jövőbeli tevékenységeiket. Többfajta forgatókönyv is megfogalmazódott: vannak szervezetek, akik továbbra is a megszokott képzéseket, programokat tervezik és hirdetik, figyelve és betartva a programszervezésre vonatkozó aktuális szabályozásokat. Mintegy együttélés az újdonságokkal, alkalmazkodás a helyzethez, a kiscsoportos foglalkozásokra való berendezkedés, de mindenképpen dilemmákkal tarkított készenléti állapot. Mások a részleges alkalmazkodás mellett a kreatív válasz lehetőségeit is keresik, innovációra, az online tér nyújtotta lehetőségek több és bővebb használatára is kísérletet tesznek. Valahogy minden szervezet az önképzés lépéseit is járja egyben, többeknél a tanuló szervezet jellemzői is kidomborodnak abban, ahogy aktuálisan működnek és a jövőbeli terveket, tevékenységeket megfogalmazzák. A legmarkánsabb azonban a felelősségérzet és törekvés arra, hogy óvatosak és merészek is legyenek egy időben. Ez az időszak kétségtelenül a felnőttképzési szervezetek számára is nagy kihívás. (A találkozó megvalósulását az RMDSZ Communitas Alapítvány, az Amerikai Püspökkari Konferencia és a Renovabis támogatta.)

Pro Educatione Egyesület