Elismerés a közösség és a nemzet szolgálatáért

0
1515
Fotó: Csúcs Mária

Közösségük és a nemzet szolgálatában vállalt tevékenységükért székelyföldi személyiségeket részesített rangos állami elismerésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából felajánlott kitüntetések átadását a pandémia miatt halasztották mostanig.

A Csíkszeredai Főkonzulátuson tartott ünnepségen Tóth László főkonzul elmondta: „a kitüntetettek példamutató életpályájukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal, hűségükkel és áldozatkészségükkel közvetlenül is hozzájárultak közösségük, a székelyföldi magyarság megmaradásához és gyarapodásához. Ahogy az egyes emberek, úgy a nemzet sorsát sem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló értékekhez ragaszkodás alakítja.”
Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi plébános „az erdélyi szórványban és Gyergyó területén élő magyar közösségek körében végzett több évtizedes közösségépítő lelkipásztori szolgálata elismeréseként” vehette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. Szintén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Katona Ádám Mihály közírót, művelődés-történeti kutatót. Szilveszter Imre Gábor gyimesközéplok-hidegségi plébános a csángó magyar közösség hitének és kultúrájának megőrzéséért és szolgálatáért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Czirják Károly helytörténész, Maroshévíz történetének kutatója pedig a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta. Az elismerésben részesülők a kitüntetések átadása után köszönetet mondtak mindazoknak, akik értékelték és segítették tevékenységüket, közösségük szolgálatát.

Az ünnepség után a kitüntetettek közül a katolikus egyház két képviselőjét kérdeztük.

Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi plébános: Hálát és köszönetet váltott ki az elismerés. A jó Istennek a munkája iránt, amit bennem véghez vitt, általam a népem szolgálatában, illetve azok szolgálatában, ahová a főpásztorom helyezett. Úgy érzem, sikerült valamit tennem az emberekért, akiket Isten rám bízott, és ezért hálás vagyok. De hálás vagyok az anyaországnak, a mostani kormánynak, hogy figyelembe vették az itteni munkát, az áldozatot, amit nagyon sokan és én is próbáltam fölvállalni. A jó Isten áldja meg minden jóakaratú embernek a jóságát, a munkáját, és azt gondolom, hogy kötelességünk a szépet és a jót észrevenni, és azt továbbadni.

Szilveszter Imre Gábor gyimesközéplok-hidegségi plébános: Egy biztatás arra, hogy érdemes volt dolgozni s továbbra is dolgozni kell töretlenül, és amit építettünk, arra kell vigyáznunk, hogy azt ne rontsuk el, hogy az a munka tovább tudjon folytatódni. Úgy érzem, ez a kitüntetés a közös munkának, nem egyedül nekem szól, hanem annak a közösségnek, akivel az évtizedek alatt ezt meg tudtuk valósítani.

A laudációkat Percze László konzul olvasta fel, majd Tóth László főkonzul átadta a kitüntetéseket. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Tamás József nyugalmazott püspök és Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános. Antal Tibor gyimesfelsőloki zenetanár előadásával ajándékozta meg a kitüntetetteket.

Csúcs Mária

Portik-Hegyi Kelemen laudációja

1957. február 4-én született Gyergyószentmiklóson. Középiskolai és teológiai tanulmányait Gyulafehérváron a kisszemináriumban, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1983. június 19-én Jakab Antal püspök szentelte pappá. Szolgálati helyei: 1983-tól Csíkszeredában segédlelkész. 1986-tól szórványban Sinfalván, 1990-tól Kidében, Széken, Bonchidán, Magyarszarvaskenden, Bálványosváralján és a körülöttük levő hét filiában szórványlelkészként dolgozott, paptársával Kovács Árpáddal együtt.
1996-tól Gyulafehérváron a Hittudományi Főiskolán a kispapok fegyelmi elöljárója. 1997-től a főegyházmegyei zsinat előkészítésében, majd a 2000-ben megtartott zsinat levezetésében egyik fő koordinátoraként dolgozott. Ezzel párhuzamosan ellátja a székelykeresztúri plébánosi teendőket. Újszékely filiában építette a kis katolikus templomot. Kilenc év itteni szolgálata alatt sokat dolgozott a 450 állami intézményben levő árva és elhagyott gyermekkel, akik otthont találtak a plébánián. Számukra egy oratóriumot építettek a plébániai épület mellé – így nevezték azt a helységet, Bosco Szent János olasz pap példájára, amelyben a gyerekekkel való foglalkozás zajlott. Mivel az udvar elég nagy volt, nyáron focipályát és télen korcsolyapályát létesítettek a gyerekek számára. A helyi és a Főegyházmegyei Kolping család prézeseként (lelki vezető) országos és nemzetközi kapcsolatokat ápolta és a meglévőket tovább építette.
2006-tól gyergyószentmiklósi főesperes-plébánosnak nevezte ki Jakubinyi György érsek. 36 évi papi szolgálatából 20 évet töltött kettős, felekezeti és nemzeti szórványban.
Mint gyergyószentmiklósi plébános nemcsak a plébánia híveinek lelki gondozását végzi, hanem gyergyói főesperesként a főesperesség ügyeit is intézi. Ide helyezésekor épülőfélben volt a Szent István-templom, amit azóta befejeztek, majd a plébánia is felépült. Miután ezt a plébániát átadta Bartos Károly plébánosnak, elkezdődött a város felszegi részében a Munkás Szent Józsefről elnevezett, a város harmadik római katolikus templomának építése is. Ezután az itt levő katolikus iskola átalakítása következett. Ennek egyik része plébánia működésére szolgál, a másik szárnyának átalakítása, mely most befejező fázisban van, a katolikus óvodának ad majd otthont. Ezen kívül a Gyulafehérvári Főegyházmegye ügyeinek intézéséből is jelentős részt vállalt, mint a főegyházmegyei zsinat megvalósításának irányítója és a Pasztorális Bizottság titkára. Ennek keretén belül vezeti a plébánosok munkatársainak képzését, amely Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely és Székelyudvarhely központok után jelenleg Sepsiszentgyörgyön zajlik. E hároméves képzésen belül az akolitus (az Úr asztalának szolgái) és lektor (Isten Igéjének szolgái) képzése is történik. Az ő irányításával szervezik évről évre a lelkipásztori tervet, és annak minél jobb megvalósításához a segédanyagot. Főegyházmegyét átfogó Tanulmányi és Felnőttképzés, a Pro Educatione Egyesület elnöke az alapításától, 2012-től kezdve.

Szilveszter Imre Gábor laudációja

1948. február 29-én született egy négygyermekes gyergyóalfalvi család legkisebb gyermekeként. 1962-ben végezte el az általános iskolát, majd ugyanabban az évben a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolában folytatta tanulmányait. 1966-ban érettségizett. Ez idő alatt lelkében megérlelődött papi hivatása, Isten és magyar népünk iránti áldozatos szeretete. Tanulmányait a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta, és Márton Áron 1972. április 9-én pappá szentelte. Papi működésében az ember legfőbb hivatását tartotta szem előtt: eljutni az Istennel történő egyesülésig. 1972-ben Medgyesen lett segédlelkész, ahol a szórványban élők életét is kezdte megismerni, majd Szentágotán mint önálló lelkész három évet szolgált. Onnan 1976-ban Sinfalvára ment, ahol kilenc falu lelkipásztori munkáját tíz és fél éven át végezte. 1986-tól Gyimesközéplok plébánosa lett, ahol szellemi-lelki igényessége mellett nem hanyagolta el földi feladatait sem. Gyimesközéplokon, a patakok országában élő és küzdő családok és főleg az ifjúság erősítésén fáradozott. Felújította a templomot, majd pedig kibővítette a plébániát. Az új hittanterem azóta az ifjak otthona lett. Ezután kezdett a völgyben a bükkhavasi és bándpataki kápolnák felújításához. A Szent István-i eszme vezette a hidegségi plébánia létrehozásában, ahol örökségünk megőrzése végett 1999-2000-ban a Szent István-templomot, majd 2003–2006 között új plébániát építettek, hogy a 15 kilométer távolságban lakó és rossz utakon közlekedő hívek újra összekapcsolódjanak. 2006. augusztus 1-jétól Gyimesközéploki Szent Magdolna plébániától levált, önálló, új egyházközség a Szent István király nevét vette fel, amelynek első plébánosa Szilveszter Imre Gábor lett. Az egyházmegye főpásztora munkássága elismeréseként két alkalommal is kitüntette: előbb szentszéki tanácsos, majd 2009-ben címzetes esperesi címmel. A keresztény hit-erkölcsi munka jobb végzése és a hívek közösséggé szervezése végett a két plébániatemplom közötti félúton, innen-onnan 5 és 6 km távolságban, jó hívei támogatásával megépítették 2016-ban a Szent Imre tiszteletére szentelt templomot és ravatalozót. Újabb vállalkozásuk gyümölcse, a magyar kormány támogatásával megépített óvoda.
Ez a töretlen hitű, népét szolgáló, imádkozó, derűs pap tiszteletet érdemel, munkásságával a magyar keresztény kultúra, ezen belül a gyimesi hagyományok ápolásával igyekszik népének a patakországban meggyökerezett híveit megtartani és éltetni. Elismerés és megbecsülés jár egy olyan embernek, aki az Istentől kapott tehetségét, idejét, egyházi megbízatását a diktatórikus elnyomás ellenére személyisége kibontakoztatására és népének széleskörű szolgálatára fordította.