Megemlékező szentmise Tempfli József halálának negyedik évfordulóján

1
403
Fotók: Micaci Cristian

Szentmisét mutatott be Böcskei László nagyváradi megyés püspök elhunyt Tempfli József egykori főpásztor halálának negyedik évfordulóján, május 25-én, a székesegyház előtti téren, nagyváradi papok koncelebrálásával.

A főpásztor rövid, megemlékező beszédében kiemelte, nem csak ilyen alkamakkor, hanem  máskor is lehet imádkozni elhunyt elődeinkért, főpásztorainkért, lelkipásztorainkért. „Ezekben az időkben és ezekben a napokban eszembe jutott, hogy azok, akik előttünk éltek és távoztak az Úrhoz, sok mindent átéltek, megéltek és elviseltek életükben. Közöttük József püspök is, olyan időket is átélt, amelyekre sokan közülünk már nem emlékezünk vagy nem is éltünk meg. Akkor is voltak nehéz idők, tiltások, szigorítások, más jellegűek, igaz, de nekik is át kellett élniük azt, amit a mai evangéliumban is az Úr Jézus kilátásba helyezett, hogy a keresztény tanúságtétel nem egy könnyű feladat, a helytállás pedig áldozatokat követel.”

 Elődeink, közöttük József püspök is, sok mindent átéltek, és bizonyára nem gondoltak arra, hogy még következhet olyan helyzet, megpróbáltatás is, amiben most mi vagyunk. „Vajon ha élt volna a püspök úr, akkor hogyan viselte volna ezt az állapotot, amelyben mi vagyunk most már elég sok hete” – tette fel a kérdést a főpásztor. Bizonyára, nem lett volna számára sem könnyű az otthonmaradás, a különböző tiltások. „Azonban mégis van egy vonás, ami jellemző volt rá is: fel tudott ajánlani sok mindent a jó Istennek, a nehézséget, a megpróbáltatást. Örülni tudott a sikernek, de a kudarcokat is fel tudta ajánlani. És nem adta fel. És továbbment. Istenbe kapaszkodott és továbbment, a maga útján, a maga módján.”

 Ezt vihetjük magunkkal a mai évfordulón, hogy mindenkinek van egy útja, egyikünk sem lehet olyan, mint a másik, és nem is kell, egyformának lennünk. „Legyünk mi magunk, legyen egy élő, erős kapcsolatunk Istennel, és ne ijedjünk meg akkor sem, amikor megpróbáltatásokkal találjuk szemben magunkat. Ajánljuk fel helyzeteinket, ügyeinket Istennek, és belőle merítve az erőt legyünk kitartóak a szolgálatban”- zárta gondolatait Böcskei László.

A szentmise végén a megyés püspök az egyházmegye egykori vezetőjének sírjánál imádkozott.