NEK-készület a nagyváradi egyházmegyében

0
264
• Fotók: Nagyváradi Egyházmegye Facebook oldala

„A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fő célja, hogy Jézushoz közelebb vigye az embereket, segítse őket abban, hogy belegyökerezzenek az életet adó Krisztusba” – mondja Fábry Kornél kaposvári egyházmegyés pap, a NEK főtitkára, aki az erdélyi egyházmegyékben is egyre gyakrabban megfordul. A készületek zajlanak minden egyházmegyében, most abba pillanthatunk be Kovács F. Zsolt püspökségi irodaigazgató összefoglaló írása által, hogy a nagyváradi egyházmegyében hogyan alakult az eltelt előkészületi két év.

Az előkészületek előzménye

Van az úgy, hogy valami jobban sikerül, mint ahogy eredetileg eltervezzük, ahogyan azt a tervezés pillanatában „előre” látjuk… 2017-ben egyházmegyénk a Szent László jubileumi évét ülte, elsősorban a hívek körében igyekeztünk feléleszteni Szent László alapító királyunk tiszteletét. Az ő személye sok esetben csak a művészeti alkotásokon keresztül volt ismert egyházmegyénk határain belül és kívül, de az ő vallási kultusza, emberi és vezetői jellemvonásai nem mindig rajzolódtak ki az egyszeri hívő „képernyőin”. Ez az év különösen is hasznos volt, hogy a „szentéletű vezető” képét vigyük közel az emberekhez, azáltal is, hogy a nagyváradi herma ereklyéjét hordoztuk körbe egyházmegyénkben.

Minden polgári év második felében dolgozzuk ki a következő évi lelkipásztori tervünket a nagyváradi egyházmegyében, amelyet aztán az év vége felé körlevélben is közzétesz a főpásztor. Éppen a 2017-es Szent László év Úrnapján jelentette be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2020. szeptember 13–20. között Budapesten lesz. Az esemény fontossága és súlya szinte adta a helyzetet, hogy az előttünk álló időszakot a kongresszusra való felkészülésre használjuk fel minden szinten és minden fórumon.

Eucharisztikus út 2018–2020

Böcskei László püspök a 2018–2020-as évek idejére tehát egyfajta „eucharisztikus utat” jelölt ki az egyházmegye lelkipásztori rendezvényeihez. Körlevélben ismertette azokat a területeket és eseményeket, ahol ezt az utat hatékonyan járhatjuk: szentbeszédek és papi találkozók alkalmával, a liturgia szép ünneplésével, a Szentírás olvasása által, a kiengesztelődés szentségében, az ifjúság és a ministránsok nevelésével, a hitoktatás terén, a családok életében és nem utolsó sorban a régi szép hagyományaink felelevenítésében. Az esemény látható hirdetését és állandó ébrentartását szolgálják a templomainkban elhelyezett saját tervezésű NEK-zászlók, melyek a kongresszus mottóját és egy stilizált monstranciát ábrázolnak. Így minden templombajáró heti rendszerességgel találkozik a felhívással.

Mi zarándokolunk Jézushoz

2018-ban Jézus mélyebb megismerésére törekedtünk földi életének tanulmányozásával – papok és hívek alapvető hittani ismereteinket frissítettük fel. A papok könyvet is kaptak a főpásztortól, hogy segítse őket ismereteik bővítésében és igehirdetésük szolgálatában. Ugyanebben az évben kerületi találkozókat is szervezett az egyházmegye, a szentségi Jézushoz zarándokoltunk egy-egy plébániára, ahol tanúságtételekkel, énekekkel és imákkal készültünk a Jézussal való találkozásra.

Jézus földi helytartója eljött hozzánk

Előkészületünk következő évében, tehát 2019-ben, inkább a szentségimádásra fektettük a nagyobb hangsúlyt, annak a Jézusnak a belső szemlélésére, akit az előző évben „tanulmányoztunk”. Ismerkedtünk földi életével, csodatetteivel, tanításának emberközpontúságával és titkainak szemlélésével, mindez pedig a hozzá fűződő viszonyunk szálait fűzte szorosabbra. Földi életének tanulmányozása emberségét tárta fel előttünk, a szentségimádásban való szemlélése istenségében segített elmélyülni. 2018-ban Jézus földi életével ismerkedtünk – 2019-ben istenségét ízlelgettük… 2019 januárjában értesültünk Ferenc pápa esedékes csíksomlyói látogatásáról, aki nem csak a peremvidéken látogatja meg övéit, hanem „otthonaikban” keresi fel őket. Ki ne mondaná „otthonának”, családi fészkének Csíksomlyót? Ki ne fedezné fel Isten gondviselését ebben az összefüggésben? – 2018-ban Jézus földi életével ismerkedtünk, 2019 tavaszán ugyanaz a Jézus Ferenc pápa személyében maga jött el közénk. Ha hisszük és valljuk a „Krisztus földi helytartója” valóságot, akkor „Isten meglátogatta népét” Csíksomlyón. A gondviselés különös ajándéka volt számunkra szentatyánk csíksomlyói látogatása. Ha 2018-ban mi zarándokoltunk el egyházmegyénk plébániáira a szentségi Jézussal, hogyne zarándokoltunk volna 2019-ben Csíksomlyóra?

Hű keresztfa, minden fánál százezerszer nemesebb…

A NEK szervezésében indult útjára szerte magyar vidéken a missziós kereszt a magyar szentek és boldogok ereklyéivel, és természetesen magának a Szent Keresztnek az ereklyéjével. Az elmúlt két évezred számtalan ismert és ismeretlen szentje áldozta életét Krisztusnak, ki égbe kiáltó jelként a társadalom számára, ki az ismeretlenség titokzatosságába burkolózva. Boldog Bogdánffy Szilárd titokban szentelt nagyváradi püspöknek, a feledés homályába száműzött vértanúnak még a földi maradványait is eltűntették… Az ő emlékezete és számtalan ismeretlen, hétköznapi, akár ma élő tanúságtevő most és mindörökké „fényesíti” a magyar missziós kereszt ragyogását.

Ez a kereszt érkezett egyházmegyénkbe 2019. október elején, elsőként a kárásztelki Szent Kereszt Felmagasztalása templomba, ahol a környék katolikus és nem katolikus hívei kerülhettek „testközelbe” a Szent Kereszt ereklyével és a magyar szentekkel. Ki tudja hány évszázad múltával kerülhetett ennyire közel a helyi templomban őrzött és a missziós kereszt ereklyéi között őrzött két Szent Kereszt-ereklye?! A Tasnádon keresztülutazó missziós kereszt október 3-án a nagyváradi székesegyházban állomásozott, ahol tartalmas program keretében járulhattak a hívek a „kereszthódolatra”.

Színművész, tanár, zarándok „vallott színt”, de a gyermek gügyögő nyelvezetén, a zenész „cimbalmának húrjain”, a pap virrasztó gubbasztásával vagy éppen a templomtéren kőburkolatot építő munkás is, ki-ki a maga hivatásában építette a Krisztushoz vezető utat. A magyar szentek és boldogok ereklyéivel érkező missziós kereszt soha még ennyi „szent embert” nem hozott el egyházmegyénkbe egy időben – itt volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és a 20. század boldogjai. Valaki azt mondta: „Merjünk már egy kicsit ezen szentek előtt áhítatosak lenni!”

Nemzetköziség

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nevében is hordozza a nemzetköziséget, ami így magyarként különösen is elgondolkodtató. A katolikusságunk nem emel-e valami „magasabb” szintre? A kereszténységünk nem röpít-e az Isten-gyermekség természetfölötti dimenziójába, ahol az eucharisztiában rejtőző Isten mindenkit a saját nyelvén és nevén szólít? Fel tudunk-e oldódni igazán ennek nemzetiség-nemzetköziség feszültségének a dilemmájában, és megtaláljuk-e annak a Szent Ágoston-i megnyugvásnak a békéjét, amit keresésünk nyugtalansága után tapasztalhatunk meg majd igazán? Azt is érezzük, hogy ez a nemzetköziség még köszönő viszonyban sincs azzal a „globalizációval”, amit a modern társadalom próbál rátukmálni a nemzetekre. Bízva reméljük, hogy az Isten Isten marad, az ember ember, a nemzetköziség nemzetköziség, a férfi férfi, a nő nő.

Színre lépni

Kevés olyan nemzetközi fórum nyílik számunkra, ahol ország-világ előtt mi az Istenhez magyarul imádkozhatunk. Talán arra sem lesz a közeljövőben lehetőség, hogy ennyi ember előtt vallhatjuk meg hitünket anyanyelvünkön: Hiszek egy Istenben…, Hiszek Jézus Krisztusban…, Hiszek Szentlélekben… Ekkora agora (színpad) ritkán tárul elénk, hogy kereszténységünkről hitvallást tegyünk ekkora hallgatóság előtt, és talán a föld térképére azt is felrajzolhatjuk hangunkkal, hogy ez a vidék ezer év óta keresztény, és ez egyelőre így is marad. A 2020-as eseményre ilyen lelkülettel készülünk, alázattal, de kellő határozottsággal; toleranciával, de kellő önérzettel; hittel, de nem bigottsággal.

A következő időszakban a nagyváradi egyházmegye olyan stratégiát dolgoz ki, melynek segítségével a leghatékonyabban tudja mozgósítani híveit ezen a nemzetközi fórumon való részvételre. A katolikusság a legnemzetközibb nemzetközi eszme, amely a páli keresztény közösségek abszolút egyenlőség-ideáljához próbál közelíteni. Számunkra ez nem előnyt akar jelenteni, de ugyanolyan „görögök… és szabadok” szeretnénk lenni, mint bárki más (vö. Gal 3,28). Szeretnénk azt a keresztény értéket képviselni és erősíteni, amely ennek a régiónak 1000 év óta meghatározta múltját, jelenét és jövőjét.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here