Másfél évvel az indulás után nyilvánvaló lett, hogy az erdélyi katolikus olvasó, bármennyire is szomjazza anyanyelvén az igemagyarázatot, a hitélet különböző szeleteit bemutató újságot, mégiscsak rétegzett, a jelzett tartalmakat különböző tálalásban igényli. Az 1990 februárjában indított Keresztény Szó mellett szükségesnek látszott egy néplap jellegű újság is. Ez lett a Vasárnap.
Nevét a keresztény hét első napjáról kapta, de volt ennek sajtótörténeti előzménye. Aradon kezdetben a minoriták szerkesztettek 1920-tól ilyen címen egy később szélesebb tematikájú, színvonalas lapot. A címadás tehát már 1991-ben egy célt is megjelölt. A néplap ugyanis nem színvonalesést, hanem igényes népművelést jelentett, az alapításkor, és azután is, máig.
Katolikus családi lapként indult a Vasárnap, azzal az elgondolással, hogy érdekes, hasznos és katolikus szempontból értelmezett olvasmányt kínáljon a kisgyereknek, iskolásnak, fiatalnak, az elfoglalt szülőnek, a frissnyugdíjasnak, a nagypapának-nagymamának. Legyen benne bibliai történet, rejtvény, kifestő, legyen avatott igemagyarázat, a keresztény világ hírei s a világ keresztény magyarázata. A szerkesztők elve az volt, hogy minden, a közösséget érintő, érdeklő téma helyet kaphat benne gyógynövényrovattól sporteseményig, minden, ami az erdélyi hívő embert érdekelheti, a közélet kérdéseinek katolikus megközelítéséig bármi. Ami nem fért el hasábjain, az a gyűlölet, a gonoszság és az igénytelenség, legyen szó gondolatról, eseményről, fogalmazásmódról.
Egy lap élete nemcsak a mecénástól és szerkesztőktől, hanem az olvasóktól függ. A Vasárnap próbálta követni a világ változásait, és a lehetőségek függvényében azokra figyelve alakulni. Így ma már katolikus hetilap az alcíme, külsejében többször megújult, szerkesztői, rovatai részben változtak, a megváltozott, változó igényekhez alakultak.
Időközben megjelent az internet, és a teljes emberi kommunikációban gyökeres változásokat hozott. Időközben alakult RomKat nevű portálunk sem tud lépést tartani a közösségi hálózatok villámgyors hírsebességével. Nyilván nem is akar, szerkesztőségünk ugyanis még mindig a kezdetekben megjelölt igényesség védjegyét tartja érvényesnek, híreit ellenőrzi, szavait megfontolja, mondatait megformázza.
Minden mai jelenség, gazdasági nehézség, válság, pandémia, online és maszkos világ – érinti olvasóinkat, a szerkesztőket, és megjelenik a lapban is. Ugyanakkor a Vasárnap szóban benne rejlő nap, amelynek ábrázolása is megjelent a lap fejlécén, kép és jelkép. Mutatja azt, hogy a Vasárnap is, mint a Keresztény Szó, a nyelv eszközeivel a minden fenyegetés közepette megőrzött remény hangja. Vallja és hirdeti:
Téged pedig, gyermek,
a Magasságbeli prófétájának fognak hívni:
mert az Úr színe előtt fogsz járni,
hogy előkészítsd az ő útját,
és népét az üdvösség ismeretére tanítsd,
bűneik bocsánatára,
Istenünk mélységes irgalmából,
amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,
hogy fényt hozzon azoknak,
akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek,
s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa. (Lk 1,76-79)
Ennek a tanításnak a szolgálatában állnak szavaink, írásaink, egész szerkesztői munkánk.
