Az igazi szabadság

0
479
Nem lehet a szabadságolás az egyetlen örömforrás az évben. Illusztráció: Pixabay

Lassan a szabadságolások végére érünk. Egy éven át azért küzdünk, dolgozunk és spórolunk, hogy egy-két hétig kiszakadhassunk ebből a robotból, és végre élvezhessük az életet, szabadon. Mivel tavaly a járvány miatt igencsak szűk keretek között mozoghattunk a szabadságolásokat illetően, idén különösen vártuk már, hogy kimozdulhassunk. A felhőtlen napokat azonban sokszor igencsak borús napok követik, sokan még kedvetlenebbül és még elkeseredettebben térnek vissza a hétköznapok kerékvágásába. A megérdemelt pihenést pedig fáradtság, kimerültség és levertség követi, amiből mintha még nehezebb lenne kiszakadni, mint a mindennapi mókuskerékből. A tengeren vagy a hegyekben eltöltött szabadság, a gyermekek, unokák (meg)látogatása, a szabadon beosztható idő feltölti az embert, de ahogy véget ér a szabadság, hirtelen kieresztünk, mint a felfújt majd elengedett, cikkcakkban szálló-száguldó, a levegőjét elvesztő luftballon. S valóban, mintha minden még fullasztóbbá, még levegőtlenebbé válna, mint előtte volt. Súlyos kórkép, amivel sokan küzdenek a szabadságot követően.

Senki nem élheti úgy az életét, hogy a szabadság legyen az egyetlen örömforrása az évben. Nem a nyaralás élénk kontrasztja okozza a fő problémát, hanem a megfásult hétköznapok letargiája. A szabadságolást követően érdemes végiggondolni, hogy mi az, amitől ebben az időszakban jól éreztük magunkat, és azt, ami megvalósítható, építsük be a mindennapjainkba is. A szabadság ideje alatt sokkal kevesebbet telefonoztunk és tévéztünk, miközben jólesett elkerülni a hírek zuhatagát? Iktassunk be képernyőmentes órákat, napokat az életünkbe, és bár a megvalósítása egyre nehezebb, ha megtesszük, hálásak leszünk majd érte. Nem kellett azon gondolkodni, hogy mit együnk és nem kellett főzni a nyaraláson, mert mindent készen elénk tettek? Talán nem úgy kellene beépítenünk ezt a mindennapokba, hogy folyton étteremben eszünk vagy ételt rendelünk haza (elég költséges is lenne), de például előre eltervezhetjük a heti menüt, amihez tudatosan vásárolunk hozzávalókat: pénzt és időt spórolhatunk, és a (közös) főzés, étkezés a létfenntartásból élménnyé válhat. A családtagokat, barátokat, rokonokat is megörvendeztethetjük egy meleg ebéddel. A pihenőszabadságon jót tett a természet közelsége? Járjunk többet parkba, sétálni, a friss levegőre. Bármi is legyen az, ami miatt önfeledtek voltunk a szabadság ideje alatt, kis kreativitással és odafigyeléssel a mindennapjaink részévé tehetjük azt. Akkor talán a jövőben nem menekülés lesz a szabadság, hanem egy további örömforrás a hétköznapok mellett.