Mit nyújthat az ortodox gondolkodás az egyetemes keresztény szellemiségnek?

0
444
Rowan Williams

A közelmúltban jelent meg korunk egyik legtekintélyesebb teológusa, Rowan Williams egykori canterburyi érsek új könyve Kelet felé tekintve fagyos időben. A kortárs gondolkodás és a keleti keresztény hagyomány címmel – számol be a Vigilia Facebook-oldalán.

A könyvben Rowan Williams azt vizsgálja meg, mit nyújthat az ortodox gondolkodás az egyetemes keresztény szellemiségnek, abban a meggyőződésben, hogy a keleti keresztények sokban hozzájárulhatnak a mai „kollektív őrület” (a testhez fűződő problémás viszony) és „öngyilkos eszelősség” (a környezettel szemben tanúsított felelőtlen magatartás) orvoslásához. A kötet bevezetéséből idéz a Vigilia Facebook-oldala.

*

Az elmúlt negyed évszázad során a nyugati teológia fokozatosan felismerte, hogy a keleti keresztény világban kibontakozó gondolati megfelelője intellektuális szempontból mindenképpen komolyan veendő. Eleinte némiképp egzotikusnak tűnt a teológia művelőinek szemében, olyan jelenségnek, amely kizárólag spiritualitást nyújt és a patrisztikus gondolkodás kevéssé ismert ösvényeire kalauzol, ám idővel hiteles és jelentős párbeszédpartnernek mutatkozott, amely segít választ adni egy sor mai teológiai kérdésre, különösen az emberrel kapcsolatban: széles körben pozitív visszhangra találtak a keleti keresztény hagyománynak azok a forrásai, amelyek az emberi létezésről és az embert körbevevő világról, az érzelmekről és az értelemről, az individualizmus veszélyeiről és más kérdésekről árulnak el fontos dolgokat.

Azt is egyre szélesebb körben felismerik, hogy amit a teológusok ezekről a kérdésekről mondanak, annak közvetlen következményei vannak arra nézve, hogy miként vélekednek magának a létezésnek a körvonalairól; ha pontosabban megértjük, mi mondható el az emberi létállapotról és az ember Istenhez fűződő viszonyáról, akkor abból sok minden következik a valóságról alkotott felfogásunkra, a megismerés és a látás természetével kapcsolatos elgondolásainkra nézve. Ha egyértelművé válik, hogy a megismerés és a látás olyan tevékenység, amelyet meg kell tanulnunk, behatóan meg kell vizsgálnunk és csiszolnunk kell valamilyen spirituális hagyomány fényében, akkor lehetetlen továbbra is úgy művelnünk a teológiát, hogy nem reflektálunk arra, miként fogjuk fel és fogadjuk be a valóságot.

Forrás: a Vigilia Facebook-oldala