EVANGÉLIUM
Keresztelő János így tett tanúságot:
A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék öt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.”
Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?”
„Nem vagyok” – felelte.
„A próféta vagy?”
Erre is nemmel válaszolt.
Azt mondták tehát neki: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?”
János ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta.
A küldöttek a farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?”
János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.”
Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt. (Jn 1,19-28)
Nem elég kijelenteni egy igazságról annak igaz voltát. Az igazságot a történelem, a körülmények, a megtörtént események kell igazolják. Sokan mondhatják magukat prófétának, megváltónak, királynak, de szavaikat tetteik kell igazolják. Keresztelő Szent Jánosban bár megváltót kerestek, mert igaz volta felülemlkedett kortarsain, ő azonban nem mondja magát sem messiásnak, sem prófétának, de rámutat az igazi Megváltóra. Jézusról az Atya fog tanúságot tenni. Az ember már többször tette meg magát istennek, de minden alkalommal romba dőlt trónja. Isten helyére törekedni a legnagyobb emberi tévedés, amit ember létére elkövethet.
Kovács F. Zsolt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója
