Emmausz-sorozat: András István a rossz eredetére kérdez rá (1. rész)

0
1049
Emmausz: úton a Mesterrel

Létezésünk legnagyobb rejtélyére, a rossz eredetére kérdez rá az Emmausz-videósorozat új részében András István, a gyulafehérvári papnevelő intézet rektora. Nem létezik olyan, az értelmét használni tudó ember, aki a világot és saját életét szemlélve nem találkozott volna a rosszal, vagy ne tette volna fel a kérdést, hogy miért van a rossz, honnan van a rossz – fogalmaz a filozófia tanára a gyulafehérvári papnevelő intézet és kisszeminárium tanárainak hetente jelentkező online katekézisében.

A rossz nemcsak egy páratlan kihívás a filozófia és a teológia számára, ahogy azt Paul Ricoeur mondja, hanem létezésünk legnagyobb rejtélye, egyik legnagyobb misztériuma, vagy talán ellensége. A gondolkodó ember időről időre megsejt valamit a rossz misztériumából. A videóban András István azt mutatja be, hogy a mítoszok hogyan fogalmazzák meg a rossz eredetét.

A magyar mítosz szó a görög müthosz szóból származik és elbeszélést, elmesélést, elmondást jelent. Különböző jelentéstartalommal bír, többnyire istenekről vagy isteni képességekkel rendelkező, sőt istenektől származó hősökről szóló történetek, de magukba foglalják a világ teremtését, keletkezését és értelmezését is. Jellegzetességük, hogy antropomorf, azaz emberi módon, az emberi kultúra szerint képzelik el az egészet.

Mircea Eliade és Paul Ricoeur kutatásai alapján elmondható, hogy a mítoszok kétféleképpen mutatják be a rossz eredetét. Az egyik értelmezés szerint a rossz jelen van már az ember megjelenése előtt, tehát a rossz az embertől független létező valóság. Általában ezekben a történetekben megjelenik egy nagy kozmikus csata, ahol a jó és a rossz harcol, és a végén a jó győz. Olyan mítosz is van, például a mezopotámiai, ami azt mondja, hogy a vesztesek húsából teremtik az istenek, a győztesek az embert, hogy szolgáljanak az isteneknek. A lényeg az, hogy a rossz az embertől független, a létezése előtt már létezik a rossz. Az ember beleszületik ebbe a világba és aztán gyakorlatilag lavíroznia kell a jó és a rossz között. Ami fontos, hogy az ember nem felelős, nem hibás a rosszért.

A másik elgondolás szerint a rossznak az ember az oka, az ember idézi elő a rosszat, az ember segítségével születik meg a rossz. Ez általában az Isten vagy a jó elleni döntés nyomán jelenik meg. Ez van jelen az egyiptomi, a görög mitológiában és ez van benne a Szentírásban is. Az ember valamit megszeg, valamit másképpen tesz, mint ami meg van parancsolva. Legtöbbször a teremtő elleni lázadás pillanatában jelenik meg a rossz. Itt a rossz az emberi döntés eredménye, tehát az emberi akaratban gyökerező valóság, ami nem jöhetne létre, ha a teremtő vagy a jó nem engedné esetleg meg. Vagy esetleg már eleve nem lenne benne.

Összefoglalva elmondható, hogy a rossz eredetével kapcsolatosan a mítoszok két irányt mutatnak. Az egyik szerint a rossz az embertől függetlenül létezik, a másik szerint az ember az oka, az elősegítője a rossz születésének.

A következő videóban a klasszikus görög filozófusok rosszról szóló elképzelései kerülnek bemutatásra.