Levél A PÜSPÖKNEK

Utolsó látogatóit fogadta ma délelőtt az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből címet viselő, február 12-én nyílt emlékkiállítás a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban.

Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelése 80. évfordulójának szentelt csíksomlyói emlékkiállítás utolsó látogatói között a kezembe vehettem és hangosan felolvashattam egy levelet, amelyre Bernád Rita szervező levéltáros hívta fel a figyelmünket.
1949-ben négy évi fogság után Árvay Árpád kolozsvári közíró legelső útja az Úr házába vezetett. Miután szabadulásáért, a családja épségben maradásáért, „gyarapodásáért”, hálát ad a jó Istennek, egy levelet címez a püspöknek. Márton Áron ekkor még a börtönévek, házi őrizet előtti, tizedik püspökévében járó, de már rendkívüli emberként, igaz barátként ismert atya, és amint a levélből is kiderül, gondoskodó szeretete túlmutat tér és idő keretein, sőt a háború okozta sebeken is.

Ezt a levelet szent irigységgel olvashatja (és olvassa is el!!!) minden feleség és minden férj, de remegő kézzel és néhol elcsukló hangon olvastam fel én is. Milyen kár, hogy a kiállítást éppen a férfiaknak szentelt hétvége következtében kialakult helyszűke okán bontották le a szervezők. El tudtam volna képzelni, hogy ezen levél felolvasásával kezdődik egy ilyen férjek, apák hétvégéje „Somolyó”-n. Az is lehet, hogy csak nekem jelentett ez valami istenélményhez hasonlót!
Köszönet és hála a kiállítást megálmodóknak, létrehozóknak!

(A levél a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár tulajdona. Márton Áron ügyét, a tárlatot, a levéltárosok nagyszerű munkáját szeretném szolgálni, megköszönni, promoválni vele. No meg valamit az élményből is megosztani…)

Takó István