Képzést tartottak a moldvai csángó oktatási program résztvevőinek

0
255

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége csíkszeredai bentlakásában rendezték meg Tánczos Vilmos néprajzkutató kurzusát március 9-én és 10-én. A képzésen részt vettek a moldvai csángó oktatási program pedagógusai, hagyományőrzők, zeneoktatók és a kollégium nevelői, tanárjelöltek, összesen 62 személy.

Tánczos Vilmos elmondta, örömmel fogadta el a meghívást, hiszen 2000 óta, amióta létezik a csángó oktatási program, szívesen tart hasonló képzéseket. „Arra gondoltam, hogy úgy építem fel az előadásokat, hogy áttekintem a moldvai magyarságnak, moldvai csángóságnak a történetét beleépítve a művelődéstörténetüket és azt az intézményszerkezetet, amiben ez kibontakozhatott. Elkezdtük a moldvai betelepedés kérdésével a középkorban, majd folytattuk az újkorral, a 19. századi nemzetépítési folyamattal és a 20. századi magyar és román intézményekkel, amelyek gyakran szemben álltak egymással” – részletezte a néprajzkutató.

Tánczos Vilmos felhívta a figyelmet a képzés során arra is, hogy a nyelvi és az etnikai asszimilációs folyamatok miként hatnak. Igyekezett a csángóság történelmén keresztül megvilágítani azt a kulturális örökséget, amelyet a moldvai magyarság ráhagyott a magyarságra és az egyetemes kultúrára. „Fontosnak tartottam a művelődéstörténeti örökséget is áttekinteni, aktualizálni, mi az, ami ebből a mai oktatási folyamatba bevihető, mi az, ami az embereket érdekli” – összegezte a néprajzkutató, aki örült annak, hogy a kurzus során minden érdekelte a jelenlévőket.

A képzés második napján azzal foglalkoztak, hogyan zajlik napjainkban a nyelvi asszimiláció, illetve a nyelvcsere, és milyen tényezők azok, amelyek a moldvai magyarságnak a közösségi identitás-szerkezetét meghatározzák. Tánczos Vilmos szerint 2024-ben új mediális viszonyok vannak, hiszen az internet, a mobiltelefon világában élünk, és ezek is befolyásolják a nyelvet, az identitás-szerkezetet, a kultúrpolitikai, oktatáspolitikai terveket. A tények ismertetése mellett a cél a gondolatébresztés, és hogy az a tudás, amivel a moldvai oktatási programban résztvevők rendelkeznek tereptapasztalattal a birtokukban, elméleti rendszerben is elhelyeződjön.

Forrás és fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége