Kovács András Ferenc: Kiben Máriát dicséri

0
1086

Az elmúlt év egyik nagy irodalmi vesztesége Kovács András Ferenc, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobbja. Ma, Mária, Isten anyja ünnepén a 2. Keresztény Szó évfolyamban megjelent, lapunk felkérésére írt versével köszöntjük az új évet, Szűz Máriát, és emlékezünk a szerzőre.

Mária gondos jó anya
Gabona ringó aranya
Zengjen a zápor kara ma

Mennyei felhők méhese
Zuhogó fényes mély zene
Fájdalom zengő méze te

Kegyelem édes liljoma
Keserű tenger temploma
Isten tüköre rend hona

Szomorú szemem bársonya
Gyöngyös bötűre váltson a
Lélek örök karácsonya

Csillagok alá szórt alom
Köntösöd pajzsos oltalom
Árvai zsoltár cimbalom

Ardeli dallam hajlata
Szavaim lengő hajzata
Szívem éneklő karzata

Mária el se bír dalom
Mosolyod győztes siralom
Ne legyen többé irgalom

Kovács András Ferenc válogatta és látta el alapos magyarázatokkal a VILÁG VILÁGOSSÁGA. Hetvenhét keresztény himnusz című versgyűjteményt, amely a Keresztény Szó és a Gloria kiadásában jelent meg egykoron. A kötet Sík Sándor és Babits Mihály fordításaiban 77 keresztény himnuszt tartalmaz, a latin himnuszkincs legmaradandóbb darabjait.

A himnusz az Isten iránti „szent szerelem” műfaja: lírai vallomás és diadalének a mindent legyőző szelíd hatalomról, a világ fényességéről, a hit és a szépség örökös forrásáról.

A kötetről Cs. Gyímesi Éva így írt: ,,Szerelmes könyvet tartasz kezedben. Benne van minden emberi érzés, mozdulat és kifejezés, amelyet a szerelmi lírából ismerünk. A szépség vonzása. A vágy édessége. Fájdalmas vágyakozás. A várva várt találkozás öröme. A csendes közelség. Ujjongó csók. Az ölelés meghittsége. Símogató vigasztalás. Mámor a Kedves közelében. Szenvedély van benne és szenvedés, mint minden szerelemben. De nincs benne megalázottság, féltékenység, elhagyatottság… A Kedves nem fordítja el az orcáját, nem csap be és sohasem hagy el. Lehetsz bármilyen csúnya és nyomorult, szegény és beteg, lehetsz hűtlen vagy ostoba, ő nem szakít, ő hű hozzád, mindig számíthatsz arra, hogy visszafogad…”