Vatikánba az idei karácsonyfát Abruzzókból, a betlehemi jászolt pedig Sutrioból hozzák

0
733

Az Abruzzók Rosello nevű hegyi falucskájából érkezik idén a karácsonyfa a Szent Péter térre, míg a betlehemi jászlat az észak-olaszországi Sutrio kisvárosa küldi a Friuli Venezia-Giulia régióból – adta hírül a Vatikánvárosi Állam Kormányzósága.

2022 karácsonyára a Szent Péter téren felállítandó betlehemi jászol a Friuli Venezia-Giulia régió Carnia megyéjének egyik legjellegzetesebb, Sutrio nevű kisvárosából származik. A betlehemes mellé szánt fenyőfát pedig az Abruzzók régiója küldi, a déli részén fekvő Rosello hegyi falucskából, melyben mindössze már csak 182 lélek lakik.

A VI. Pál kihallgatási aulába szánt betlehemet pedig az idén Guatemala kormánya ajánlotta fel. Egyszerű jelenet ábrázolja az Istengyermek születését, Szűz Mária és Szent József társaságában, akiket három hódoló angyal vesz körül. Az alakokat fából faragták guatemalai helyi mesterek, s a hagyományok gondos őrzésével élénk színű szőttesekkel díszítették.

A Szent Péter téren – az olasz helyi szokásoknak megfelelően – már nagyon korán, Advent elején,  december 3-án, szombaton kora este öt órakor tartják a betlehemi jászol ünnepélyes felavatását és a karácsonyfa-gyújtást, pontosabban annak díszkivilágítást. A betlehemi jelenetből természetesen ekkor még hiányzik a főszereplő, a Gyermek Jézus, akit majd szenteste helyeznek a jászolba. Az avatási szertartást Fernando Vérgez Alzaga bíboros, Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke vezeti, Raffaella Petrini nővér, a Kormányzóság főtitkára jelenlétében. Délelőtt az adományozók, így Sutrio és Rosello helységek, valamint Guatemala küldöttségét kihallgatáson fogadja Ferenc pápa, amikor hivatalosan is bemutatják ajándékaikat.

Sutrio városka betlehemese teljes egészében fából készül, melyet egy félköríves barlang elé helyeznek. Itt állítják fel a Szent Család tagjait és a köréjük helyezett életnagyságú szereplőket is. A Szent Péter téren a hagyományos karácsonyi jelenet alakjai mellett a mindennapi élet szokásos mozzanatait bemutató szerepelőket is felvonultatnak. A betlehemes alakjait cédrusfából kézzel faragták, a környezet teljes mértékű tiszteletben tartásával. Valójában a felhasznált cédrusfa olyan faiskolából származik, mely közterek és magánkertek gondozásával foglalkozik. A több mint száz éve ültetett cédrusfák tervszerű műveléséből származó faanyagot használták fel a helyi kézműves mesterek a szobrok készítésére és ezért nem kellett egy külön fát kidönteni a vatikáni betlehemes számára. Az egyes szobrok gépi kinagyolása után a fafaragók hagyományos eszközökkel készítették el az alakokat, gondosan ügyelve az arcok, a kezek és a mozdulatok játékéra, főként a pólyába csavart kis Jézus és édesanyja esetében.  

A Szűzanya a Gyermekétől balra térdel, fejét köpeny takarja, karjait pedig a Megváltó Gyermek felé nyújtja. Szent József a Gyermek jobbján áll, egyik kezével egy botot, a másikkal pedig egy kis lámpást tart a barlang megvilágítására. Természetesen nem hiányozhat az ökör és a szamár Mária és József oldaláról, sem az angyal a barlang felett. A többi szereplő között találunk egy asztalost, aki egy padon dolgozik, ugyanis ő jelképezi Sutrio városa összes kézművesének tiszteletreméltó foglalkozását. Az asszonyokat Carnia megyének tipikus női mestersége jeleníti meg, amint egy szövőnő a szövőszék mögül áhítattal szemléli a Gyermek születése jelenetét.

A carniai hegyvidék „Cramar” nevű ősi vándorkereskedője sem maradhat el a jelentből. A nehéz hegyi utakra gyalog indul el falujából, hátára erősített, fából készített puttonyával, melybe gondosan elhelyezi portékáit. Így jár aztán faluról falura, hogy eladja a faluközösség kézműves termékeit. A cramar vándorkereskedő hosszú utjai során sok-sok emberrel és családdal találkozott, akik gyakorta vendégül látták őt és közben vásároltak tőle, vagy ahogy többnyire történt, saját maguk termelte és gyártott értékeikre cserélték a kínálatot. A vatikáni betlehemes Cramar-ja, ahogy meglátja a barlangban született Gyermeket, azonnal feléje tart. A betlehemes másik jellegzetes figurája a pásztorlányka, aki a hegyvidék megszemélyesítője, amely zöld fűvel és friss forrásaival kínál táplálékot az állatoknak. A pásztorlányka is térdel, mellette két bárányka, keze ügyében vesszőkosárral.

A Szentcsalád előtt színre lép egy carniai hegyi-család, melynek tagjai – apa, anya és gyermekük – egymást átkarolva szemlélik a születés karácsonyi jelenetét. Két másik kis gyermek is közel áll a jászolhoz, ők az élet és a jövő reménységét jelképezik. Kicsit távolabb két szimbolikus figura mutatja a hegyvidék összetartozását a bajban, amint az egyik ember éppen segít felemelni elesett társát, hogy aztán együtt induljanak tovább a barlang felé. A jelenet testvéri szolidaritásra akar emlékeztetni, amelyet főként a hegyvidék sajátos nehézségei közt kell gyakorolni. Végül a napkeleti Bölcsek sem maradhattak el a színről, amint egy rámpán éppen leereszkednek a barlang elé. A Carnia megye szívében található Sutrio fontos kézműves hagyományokkal büszkélkedhet a famegmunkálásban, aminek minden év szeptemberében kulturális esemény állít emléket „A fa csodája” elnevezésű rendezvénysorozattal, melyre szívesen jönnek látogatók a szomszédos Ausztriából és Szlovéniából is.

A Vatikáni Kormányzóság tájékoztatója végül gondosan bemutatja a karácsonyfát, mely Olaszországban valójában azóta lett közismertté, hogy 1978 karácsonyán Szent II. János Pál új pápaként  meglepte az Örök Város népét és a zarándokokat a hagyományos – valójában Szent Ferenc-i – betlehemi jászol mellé telepített fenyőfával. Az északi európai országok hagyományos karácsonyi szokását idéző vatikáni karácsonyfa-állítás idén éppen a negyvennegyedik „kiadásához” érkezett, jelezve, hogy a mediterrán népek is befogadják északi testvéreik e nemes vallási hagyományát.

A mostani karácsonyfa az abruzzói Rosello falucskából származó jegenyefenyő (Abies alba), a szomszédos Molise térséggel határos Sangro megye középéről. Rosello faluja 920 méteres szinten fekszik, valójában kétezer méter magas hegyek karéjában. Rosello ősi falu, melyet a kora középkorban a San Giovanni in Verde apátság bencés szerzetesei alapítottak, nevét az 1100-as években dokumentum említi. A faluhoz közel található a Szent Tamás románkori templom, egy kastély, valamint a híres Rosello regionális természetvédelmi terület. Ezen a környéken telepedett meg Olaszországban legjobban megőrzött jegenyefenyő erdeje, köztük annak legszebb példányával, melynek magassága eléri az 54 métert.                             

A Szent Péter tér karácsonyfája díszeit a rosellói „La Quadrifoglio”, a Négylevelű nevű pszichiátriai rehabilitációs bentlakásos intézet fiú-növendékei készítették. Ez egy olyan nevelői intézmény, ahol a fiúk teljesen beilleszkednek a falu társadalmi életébe és személyre szabott rehabilitációs életmódot folytathatnak. A rosellói-vatikáni fenyőfa a karácsonyi egyházi időszak végéig a téren marad, amikor is 2023. január 8-án, Urunk megkeresztelkedése ünnepe után bontják le.

Forrás: Vatican News / P. Vértesaljai László SJ