Búcsús visszhang lovagrendi nézőpontból

0
383

Pünkösd és a búcsú elmúltával sokan leltároznak, átgondolnak, feldolgoznak ebben az időszakban, a Szűz Mária tiszteletét központba állító közösségek különösképpen törekednek ilyenkor egyfajta megújulásra, s a kegyszobor lábainál elmondott imáikban sokszor kérik, hogy ne csak letegyenek ott terheket, hanem felelősségtudatot is vigyenek magukkal tovább a keresztény magatartás valódi, hétköznapokbeli megéléséért. A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lelki vezetője és kormányzója írt nekünk a búcsúrúl elhozott lelkületről és a rend feladatairól.

Lovagrendünk jelmondata így hangzik: Krisztus szeretetével és Mária hűségével. Igyekszünk komolyan venni mind a kettőt és a tőlünk telhető legjobb módon megélni azt a mindennapi életünkben is. Ezért is mondhatom, hogy a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend tagjának minden búcsú nem csupán egy lehetőség hitünk megvallására, hanem egy ünnep is: a hűség ünnepe. Többnyire Székelyföldről alkotjuk a lovagrend gerincét: a csíksomlyói búcsús zarándok-lelkület pedig nemcsak az ünnep idejére, de utána is kitart bennünk. A pünkösdi zarándoklat részünkről egyfajta Istennek szentelt nyugalom, amely örömet és értelmet ad az életünknek. Kiemelkedik a szürke hétköznapok sorából és bennünket is kiemel a megszokott taposó malomból. Ugyanakkor ez egyfajta kommunikáció is, a kapcsolatfelvétel egyik formája és nagy lehetősége, hiszen zarándoklásunk alatt újra megerősödnek emberi kapcsolataink, és megerősödik, elmélyül az Istennel való kapcsolatunk is.

Újra elkezd valami működni bennünk, érezzük, hogy szeretnénk letenni azokat a terheket, amelyek eddig nyomasztottak bennünket és csak ebben a, Szűzanya lábánál megtapasztalt békében és hitben élni. Ezt nem engedhetjük el az ünnep után sem, hanem haza kell vinnünk magunkkal abba a közösségbe, ahol élünk, ahol mindennapi tevékenységünket folytatjuk. A lovagrendünk tagjaival közösen hisszük, hogy a Szűzanya nagyon szeret bennünket, és hálátlannak látszanánk, ha a szeretetének jeleit nem vennénk észre. Tőle tanuljuk, hogy nem csak életünknek egy részét kell odaadnunk a szegényeknek, a testvéreknek, hanem az egész életünket fel kell ajánlanunk értük. A Boldogságos Szűzanya saját életpéldájával megmutatta nekünk, hogy ez lehetséges.

Papp Márton prior, a lovagrend lelki vezetője

A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend 2013-ban alakult Erdélyben, még abban az évben, 2013. augusztus 30-án a lovagrend működését engedélyezte az akkori gyulafehérvári főpásztor, Jakubinyi György érsek. A lovagrend célkitűzéseit így fogalmazza meg a szabályzatunk:

„A lovagrend célja a hit ápolása, a lovagi erények gyakorlása és a rászorulók segítése. A rendi lovagok a lovagiasság szabályainak betartását kötelező módon gyakorolják úgy a rendi életben, mint a mindennapi életben. Minden nap gyakoroljuk a lovagi erényeket, amelyek a: hit, remény, szeretet, bölcsesség, bátorság, türelem, igazságosság, becsület, szelídség, jóindulat, irgalmasság, a Szűzanya tisztelete. A rend minden tagjának, önkéntes alapon tett vállalással kötelessége az Úr akaratának alázatos betöltése, a felsorolt erények gyakorlása, a kereszténység védelme, a magyarság és a társadalom szolgálata, a hit és az egyház védelme.

A rend nagy tisztelettel emlékezik meg a névadó magyar szentről, Szent Gellért püspökről. Szent Gellért vértanú püspök élete minden rendi lovag számára példaértékű és követendő. Szeretettel és tisztelettel gondolunk nagy szentünkre, naponta kérjük imával közbenjárását magyar népünkért, lovagrendünkért, szeretteinkért. Vértanúsága erőt kell, hogy adjon a mindennapi kereszt bátor viselésére, mindig szem előtt tartva, hogy erdélyi Gellért-lovagként fő feladatunk a bátor kiállás a hit védelmében, illetve a szegények és rászorulók megsegítése. Rendünk méltó emléket állít Márton Áron püspökünknek. Ahogyan püspöki jelmondata is kimondja – Nem vonakodom a munkától – nekünk, Gellért-lovagoknak sem szabad egy percig sem vonakodnunk a ránk szabott munkától, a rendszeres imádkozástól, a lovagi életünk teljes megélésétől, a keresztény hit védelmétől.

A lovagrendnek jelenleg 45 tagja van, itthon, Erdélyben, illetve az anyaországban. Rendszeresen tartanak a lovagrendben lelki napokat, de karitatív tevékenységeket is folytatunk. A rend erejéhez mérten igyekszik segíteni a rászorulókon, a gyerekeken és más keresztény szervezeteken.

Jánó Árpád kormányzó, a lovagrend vezetője