Moldova püspöke a növekvő feszültségről: a tárgyalás és nem a provokáció vezet el a megoldáshoz

0
271
Fotó: Agensir

Az ukrán-orosz háború szele már Moldovát is elérte: Moldova szakadár, Dnyeszteren túli területének fővárosában, Tiraszpolban április 25-én kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét, április 26-án hajnalban robbanások rongáltak meg két rádiótornyot a területen. A SIR olasz katolikus hírügynökség kedden Anton Coșával, Kisinyov püspökével készített interjút, amit a Magyar Kurír munkatársa fordított le. Összefoglaltuk a beszélgetést.

Április 25-én már többfelől lehetett robbanásokat hallani Tiraszpolban, Transznisztria fővárosában, az állambiztonsági minisztérium épületének közelében. A Moldovai Köztársaság oroszbarát szeparatista régiója Ukrajnával határos, Kisinyovtól 30 kilométernyire húzódik a határ. A robbanások két nappal azután történtek, hogy Odesszát rakétatámadás érte. Kisinyov püspöke úgy ítéli meg, hogyha netán az oroszok fizikailag is elérnék Moldvát, a helyiek részéről nem tapasztalnának olyan erős ellenállást, mint Ukrajnában, sokkal inkább olyan helyzet állna elő, mint a Krím-félszigeten. Anton Coșa sokkal inkább a belső megosztottság hatásaitól tart, elmondása szerint ugyanis a moldvaiak egyik része oroszbarát-beállítottságú, a másik része ukránpárti.

„Itt Moldovában nagyon sok ember oroszul beszél. Sokan Oroszországban is születtek, vagy korábban munka miatt jöttek ide, ahogyan az bevett szokás volt a különböző szovjet köztársaságok között. Vannak aztán sokan olyanok is, akik Oroszországban dolgoztak és most onnan kapnak nyugdíjat, és talán más segítséget is. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a kapcsolatok még mindig nagyon szorosak. Nagyon összetett jelenség ez. Vannak olyan szervezett csoportok és pártok is, amelyek igyekeznek előmozdítani az Oroszországhoz való visszatérés, csatlakozás ideológiáját, ahogyan az a Szovjetunió idején volt” – magyarázta a püspök. Transznisztriában hat plébániája van a moldvai katolikus egyháznak, egyelőre ugyanakkor különösen nem aggasztja őket az ottani orosz katonai jelenlét, mert elmondásuk szerint mindig is jelen voltak ott az orosz katonák. Anton Coșa a tárgyalásos megoldásra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, illetve minden provokáció kerülésére, de úgy látja, nem elég az orosz és ukrán küldöttségeket tárgyalóasztalhoz ültetni, hanem más, közvetítő országok képviselőinek is ott kellene lenni a béke előmozdítása érdekében.

„Keresztény ország vagyunk, amely szeretné eltanulni az Európai Uniótól mindazt, ami jó, attól függetlenül, hogy tagja-e az EU-nak vagy sem, és ugyanakkor új kapcsolatokat létesíteni az oroszokkal és az ukránokkal, hogy építsük a békét, és ezen túl a békével elérjük azt a jólétet, amelyre az ország, a moldáv nép vágyik” – tette hozzá a moldovai főpásztor.

Forrás: Magyar Kurír; Agensir