EVANGÉLIUM
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:
A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!”
Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!”
Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! (Mt 25,1-13)
Vannak olyan pillanatok, amelyek soha vissza nem térnek az életünkben. A pályaudvarról kirobogó vonat után is már hiába rohanunk, a mozdonyvezető miérettünk nem állítja meg a szerelvényt. Erről már lekéstünk. Így van ez az ember életében is. Addig mondjuk meg a szeretteinknek, hogy mennyire tiszteljük és becsüljük őket, ameddig itt vannak velünk ezen a világon! Addig tegyük a jót, ameddig itt a földön élünk! Addig térjünk meg, ameddig az Isten időt, kegyelmet és lehetőséget ad erre! Mert előttünk is bezárulhat a mennyegzős ajtó, mint az öt balga szűz előtt. Utána már nincs újabb lehetőség. Így eljünk mi is felelősen, mivel vannak olyan alkalmak, amelyek soha nem térnek már vissza!
Kocsik Zoltán, a temesvári Piarista templom igazgatója
