EVANGÉLIUM
Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, Szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába. (Lk 1,39-56)
„Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas” – zengi Mária, az Ő öröménekében. E mai ünnepben annak vagyunk tanúi, hogy valóban nagy dolgot művelt az Úr Máriával, amikor szeplőtelen testét és lelkét magához vette a mennybe. Hitünk szerint, az idők teljességében bennünket is ebben a kegyben fog majd részesíteni az Úr. Mindaddig viszont kérjük, hogy a Szűzanya közbenjárására segítsen bennünket is úgy élnünk, hogy mi is kiérdemelhessük azt, hogy nagy dolgot műveljen velünk a Hatalmas, és szívünk ujjongjon megváltó Istenünkben!
Táncos Levente-György dicsőszentmártoni plébános
