Jakubinyi György portréjával bővült a gyulafehérvári püspöki arcképcsarnok

1
2580
Fotók: Dicu Adrian

Kovács Gergely érsek leplezte le Valovits László alkotását a művész és a főegyházmegyei központi hivatal munkatársainak jelenlétében Gyulafehérváron, július 3-án: az érsekség nagyebédlőjében lévő püspöki arcképsorozatba került a nyugalmazott főpásztor, Jakubinyi György portréja.

Sajátos portréműfaj képviselői a püspöki galériák, amelyeknek képi előzményei 500 évre nyúlnak vissza és összefüggésbe hozhatók az egykori társadalmi berendezkedéssel – mondta el beszédében Hegedűs Enikő művészettörténész a portré leleplezése alkalmával tartott ünnepségen. A gyulafehérvári püspöki galéria Mártonffy György püspök (1713–1721) képmásával kezdődik és mintegy három évszázadnyi időt ölel fel, hisz a középkori erdélyi püspökség időszakából nem is maradt hitelesnek tekinthető ábrázolás: a fejedelemség korában, Bethlen Gábor uralkodása alatt működő Domokos (Damokos) Kázmér ferences elöljáró, vikárius, titkos püspök portréja egy jelenkori fiktív ábrázolás.

A művészettörténész részleteiben mutatta be a gyulafehérvári püspöki galériát, az egyes korok portréinak ábrázolási jellegzetességeit kiemelve. A 20. század végi portrék sorában 1989-ben készült Márton Áron püspök ábrázolása, amely a boldoggá avatási ima képeként vált közismertté. Itt a művész, H. Lukácsovits Magda álló, fél alakban jelenítette meg a püspököt, stólával és áldó kéztartással. Jakab Antal püspök (1980–1990) 1991-ben festett ülő ábrázolásánál szintén megjelenik a stóla, ugyanakkor a függönyös háttérben a püspök tanulmányaira, felkészültségére utaló könyveket helyezett el – köztük az egyházi törvénykönyvet. Bálint Lajos érsek (1990–1993) ábrázolásánál, 2004-ben pedig szakított a reprezentatív portrék eddigi hagyományával. Az ábrázolásnak inkább a szimbolikus jellegét hangsúlyozta, ahogy Bálint érsek urat miseruhában a székesegyház belsejében festette meg.

Mostantól Jakubinyi érsek úr portréja gazdagítja ezt az arcképcsarnokot, amely megyés püspökeink munkájának három évszázados folyamatát jelzi. Bármelyikükre nézünk, nem csupán a kép, hanem a mögötte lévő főpásztori szolgálat is előttünk áll. Ahogy a Zsidókhoz írt levélben olvashatjuk: „Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,7) – zárta beszédét Hegedűs Enikő művészettörténész.

Az egyházi személyiségekről – többek közt Ferenc pápa, Márton Áron, Mindszenty József – különleges technikával készített portréiról ismert Valovits László kolozsvári festőművész elmondta, hogy bár klasszikus értelemben vett galériaportrét festett, arra törekedett, hogy hangulatában ez kortárs művészeti jellegű legyen. A teljes püspöki ornátusban megjelenő érsek ábrázolását azzal a momentummal gazdagította a művész, amelyben Jakubinyi György egy könyvet lapoz, ezzel is utalva magas szintű biblikus, teológiai és történelmi tudására.

A portré elkészíttetése a hagyomány szerint az utód főpásztor kötelessége. Jakubinyi György köszönetet mondott azért, hogy ezt a feladatot Kovács Gergely ilyen hamar teljesítette. A főpásztori arckép elkészítését és leleplezését úgy szervezték meg, hogy a nyugalmazott érsek előtt az ünnepség kezdetéig mindez titokban maradt.