2017. március 3., péntek

0
1646

Evangélium

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?”
Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” (Mt 9,14–15)

Gondolat

A böjt nem erőpróba és teljesítmény dolga, hanem az Istennel való személyes kapcsolaté. Erre világít rá Keresztelő János tanítványai és Jézus párbeszéde. Nem önmagáért van a keresztény böjt, hanem mindig Istennel összefüggésben. Ugyan igaz, hogy az egyháznak vannak ezzel kapcsolatos, az elmúlt időben sokat enyhült előírásai, egy előírás görcsös megtartása azonban még nem biztos, hogy elvezet a belső tartalomhoz.

Mindezekkel együtt böjtölni jó, sőt böjtölni tudatosan jó. Nem csak megtartva a böjtöt, hanem felajánlva valamiért, valakiért.

MEGOSZTÁS