Giovanni Cucci SJ: Virtuális paradicsom vagy pokol.com?

0
963

A digitális forradalom veszélyei és esélyei

A filozófiát és pszichológiát tanító olasz jezsuita szerzetes nem első alkalommal vágja nehéz fába a fejszéjét, amikor a ma már szinte minden életterületünket behálózó virtuális világról s annak veszélyeiről, az általa nyújtott esélyekről ír átfogó könyvet. Kihívásként született a 2013-ban magyarul is nyomdafestéket látott Az egyház nyílt sebe című kötete, amelyben rendtársával, Hans Zollnerrel olyan kényes témához nyúlt, mint a papi pedofília és annak megelőzési lehetőségei. Jelen könyvében a szerző az internet világának pozitívumaival és fenyegetéseivel, a sokakat foglalkoztató dilemmákra keres megoldás-lehetőségeket (Török Csaba fordításában). Ezt teszi úgy, hogy közben nem démont lát a világhálóban, hanem lehetőséget, de úgy, hogy a virtuális univerzum elé tükröt tart, rámutat a sebezhető pontokra, az ember számára veszélyes zónákra, a csapdákra, de az értékekre is.

Az internet legnagyobb csapdájának ma sokan azt tartják, hogy sokak élete felett átveszi az irányítást, függőséget okoz. A függőség fogalmát ma sokan csupán negatív fogalomként ismerik, így került be a köztudatba. A szerző rávilágít: a függőség az a minden emberben meglevő elemi és nélkülözhetetlen szükséglet, amely arra irányul, hogy kapcsolatban álljunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az élet kínál. Az emberi függőség felismerése annak, hogy „nem vagyunk elégségesek önmagunk számára”. Minden élőlény valamilyen szinten függő: függ valamitől, valakitől. Két olyan formája van, amely meghatározza létünket: ezek lehetnek egészséges vagy beteges függőségek. Mindaz, ami előremozdít, segít megőrizni lelki és testi egészségünket, segít abban, hogy átéljük a legjelentősebb, legértékesebb tapasztalatokat, az nem beteges függőség. „Ám minden más valósághoz hasonlóan a függőségnek is megvan a negatív vetülete: függőnek lenni azt jelenti, hogy törékenyek, tehetetlenek, szükséget szenvedők vagyunk. Olykor igen könnyű kitölteni ezt az űrt. Ez egyáltalán nem tünteti el a problémát, sokkal inkább elmérgesíti, lépésről lépésre kioltva az emberben az életkedvet. A függőség akkor válik rosszindulatúvá, betegessé, sőt patologikussá, amikor meggátolja lehetőségeit, és komoly veszélyt kezd jelenteni az egészségre nézve” – állapítja meg a szerző. Ez a könyv főproblematikája, vezérmotívuma, amelyre meglátásokat, lehetséges kiutakat kínál a szerző.

A világháló-függőség értelmezése eltér a hagyományos függőségek értelmezési modelljeitől, egyfajta új függőséggel nézünk szembe, amelynek mibenléte számos újfajta értelmezési nehézséget hoz elő. Sok neves nyugati egyetem vizsgálta a jelenséget, főleg a fejlettebb kelet-ázsiai területeken, ahol ez a fajta függőség nem egy drámai esethez is vezetett már. Az eredmények értelmezésében még ma is számos kérdés osztja meg a kutatókat. Már az is mutatja a jelenség értelmezésének nehézségét, hogy számos tanulmány eltérő véleményt formál azzal kapcsolatosan, mi a lényege a vizsgált jelenségnek, hisz az eddig alkalmazott fogalmak a virtuális valóság tereiben érvényüket veszítik.

Öt fejezetben tárgyalja a szerző az internetfüggőség újszerű kihívásait. A végén összegző fejezetben keresi a választ arra, mit jelent szabadnak lenni, „kijelentkezni”. Az első fejezet (Az újdonság kihívása) számba veszi a világhálón töltött idő, a látogatott oldalak számbeli arányait, s arra az ősi és mindig időszerű kérdésre keresi a választ, hogy emberibbé vagy embertelenebbé tesz-e a technológia. A web kétértelműsége önmagunk feltárása és tartózkodás, az internetes erőszak olyan kérdések, amelyekre a szerző választ keres a második nagy egységben (A digitális világ sokféle arca). A harmadik fejezet a ma sok fiatal számára természetes chat és a közösségi hálók bonyolult rendszerét bogozza (Az internetes kapcsolatok), s arra keresi a választ, melyik az a pont, ahol ezek kompenzáló funkciót kapnak. A konkrét válaszok tere a negyedik fejezet (A világháló, A Point of No Return): hogyan élhetünk anélkül, hogy szolgáivá válnánk? Az utolsó fejezet (Néhány nevelési irányelv) is ebbe a sorba illeszkedik, konkrét lépéseket, stratégiákat mutat be.

A könyv a realitás talaján maradva keres válaszokat a virtuális világ gerjesztette problémákra, s olyan megközelítési lehetőségeket kínál, melyek túlmutatnak az egyszerű pszichológus adta tanácsokon, melyekben a szerző a lelki élet valóságaira is figyel, olyan világhoz akar kulcsot adni az olvasónak, mellyel az internet tényleges virtuális paradicsommá válhat, s a „földi pokol” útja elkerülhető.

(Jezsuita Kiadó, Budapest 2016)

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here