Családi napot szerveztek Nagyváradon

0
422
A Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadásában a Magelóna históriáját élvezhették kicsik és nagyok. Fotók: Nagyváradi Egyházmegye

Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának 66. pontjában szereplő „Minden család világossággá tud válni a sötét világban” kijelentést választotta mottójául Böcskei László nagyváradi megyés püspök az augusztus 28-án, szombaton tizedik alkalommal megszervezett egyházmegyei családos napnak. Az esemény helyszíne a felújított püspöki palota, annak kertje és alagsora volt, a szervezésben pedig a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum és a Szigligeti Színház voltak partnerek.

Miután a világjárvány okozta korlátozások miatt az elmúlt évben kénytelenek voltak lemondani a hagyománnyal rendelkező eseményt, idén két – családokat megszólító – programot vontak egybe: a Családok Egyházmegyei Találkozóját, illetve a Szent László Családi Napot.

A rendezvény első felében, a püspöki palota dísztermében Böcskei László megyés püspök köszöntötte az egyházmegye vidéki és nagyváradi plébániáiról érkezett közel félszáz házaspárt, valamint a meghívott vendégeket. A gyermekeknek a Kanonok sor épületegyüttes termeiben felügyeletet és a témához kapcsolódó tevékenységet biztosítottak a Szent László Óvoda munkatársai, valamint önkéntesek.

A nap vendégelőadója Ilyés Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa volt, akinek a család teológiájáról szóló előadását a Székelyudvarhelyről érkező Bálint András és Réka házaspár tanúságtétele egészítette ki.

Ilyés Zsolt három fő gondolatkörre építette előadását: 1. a család Isten identitásának a tükrözője; 2. a Szentháromság személyei közötti szeretet a családban gyakorolt szeretetnek a mintája; 3. hasonlóság az egyház és a család küldetése között.

Egy szépen megélt házasság az Istenből mutat meg valamit, ez minden szentség lényege, hogy Istenből mutasson meg, szemléltessen valamit – mondta a szónok. A házasság szentsége Isten szeretetét mutatja meg és a Szentháromság egységéről tanúskodik. Az a házasság, amelyben azt mondják a felek egymásnak, hogy bármi legyen, nem szűnök meg szeretni téged, az igazán szentségi házasság. Isten mindent odaad értünk szeretetből, saját Fiát is, hiszen értünk halt meg. Aki így éli meg a házasságot, az Isten szeretetéről tanúskodik. A szentségi házasságban meg lehet tapasztalni a mindent odaadó, visszafogás nélküli isteni szeretetet. A házasság a Szentháromság személyei közötti egységről is tanúskodik. Minden házaspár arra hivatott, hogy ezt az egységet valósítsa meg: úgy van együtt a két személy, hogy bár megmaradnak különbözőnek, mégis egyek. Még akkor is, ha más a véleményük, más az ízlésük stb., mégis egyek. Ezt a világ nem érti, ezért a szentségi házasságban meg kell mutatni a világnak, hogy a különbözőségek ellenére egyek vagyunk. Azt is tapasztaljuk, hogy a világban sok a botrány, nem tudnak mit kezdeni egymással az emberek, erőszak, elszigetelődés van. Ezért a házasságban meg kell mutatni, hogy van világosság, lehetséges az egység, a különbözőség ellenére is. A szentségi házasság által a gyermekeknek is meg lehet mutatni, hogy ki az Isten, milyen az Isten.

Ha meg akarjuk tudni, hogy mi az egyház, előbb meg kell tudnunk, hogy mi a család. Ferenc pápa azt mondja, hogy ha az egyház meg akarja érteni saját misztériumát, akkor elsősorban a családra kell tekintenie, mert az képes kinyilvánítani identitását. Tehát a család mutatja meg az egyháznak a saját identitását.

A szentségi házasságban a szeretet kölcsönös. Ha csak egyik szereti a másikat, az nem szentségi házasság, hiszen a szeretet nem üzletelés tárgya: csak annyira szeretlek, amennyire te szeretsz engem. Az ilyen lehet, hogy házasság, de nem szentségi. Akkor szentségi, ha fenntartás nélkül mindkettő akarja szeretni egymást. A kölcsönösség oda-vissza való szeretetet jelent és feltételez. Ha Isten jelenlétét akarjuk a házasságban, akkor szolgálni kell egymásnak kölcsönösen, akkor is, amikor érkeznek a gyermekek. Napjainkban a szülők a gyermekeik szolgájává váltak, és már nincs kölcsönös szolgálat. A gyermek nem lehet a megkoronázott király, hanem a házastársak közötti kölcsönös szeretetbe és szolgálatba bevont újabb személy.

Isten szemével kell tudnunk nézni házastársunkat és gyermekeinket. Ez a szentségi házasság: tudjunk gyönyörködni házastársunkban 45-50 év után is. Ehhez szükséges az akarat és a hit, mint Péter esetében, aki kilép a bárkából a vízre. Hiába lett volna csak akarata, ha nincs hite, elmerül. Hit nélkül nem teszi meg a lépest, hiába van meg hozzá az akarat. Isten megadja az erőt a megbocsátásra is, ha akarjuk, és ha hiszünk. Isten a házaséletünknek mindennapi alkotó eleme kell, hogy legyen, nem csak alkalomadtán vendég – ezzel a megjegyzéssel és tanáccsal zárta előadását Ilyés Zsolt.

Az előadást követően a résztvevők a palotakertben páros beszélgetést folytattak, az elhangzott gondolatok kapcsán, majd délben a székesegyházban zenés-kulturális momentumon vettek részt, amellyel Oláh Gabriella kántornő (orgona) és Székely Boglárka (hegedű) lepték meg őket. A házastársak egymás iránti szeretetüket is kifejezték, kreatív formában.

Az ebédet követően a püspöki palota felújított alagsorában családi gyertyadíszítés volt, ezeket a székesegyházban bemutatott hálaadó szentmisén megáldották, és a részt vevő családok hazavitték, hogy emlékeztesse őket a rendezvény mottójában megfogalmazott küldetésükre: váljanak világossággá a sötét világban.

A családi nap délelőtti, illetve délutáni programjai között a júniusban megnyílt egyházművészeti gyűjteményt látogatták meg vezetéssel a családok, majd az eredetileg szabadtérire tervezett, de a bizonytalan időjárási viszonyok miatt az alagsorban megszervezett bábelőadásra, kézművesfoglalkozásra vonultak.

A Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadásában a Magelóna históriáját élvezték kicsik és nagyok, ezt követően pedig a Szent László Iskola munkatársai által vezetett foglalkozásokon járhatták végig a kenyér útját, megismerve a kenyér készítésének folyamatát, a búzamag elültetésétől egészen a kemencében való sütéséig. A közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében választották a szervezők a kenyér témát a foglalkozásokhoz, utalva ezzel az eucharisztiában jelen levő, minket tápláló Krisztusra is. A tevékenységek teljesítésével kiérdemelt jutalomfagylalt, illetve egyéb jutalmak sem maradtak el.

Forrás: Nagyváradi Egyházmegye