Szent Lénárd

Szent Lénárd, más névalakja: Leonárd Galliában halt meg a 6. sz. közepén. Remete volt. A 11. századból fennmaradt legendája szerint családja barátságban volt Klodvig királlyal, aki egyben keresztapja is volt. Katonának szánták, de ő inkább a reimsi püspök tanítványa lett, aki megkapta a királytól a kiváltságot, hogy szabadon engedik a rabokat, akiket meglátogat. E kiváltságot Lénárd is megkapta, és sok foglyot kiszabadított. Életszentségének hírére Klodvig püspökséget ajánlott neki, de nem fogadta el, hanem inkább Limoges környékén remeteségbe vonult. Az arra vadászó Klodvig kíséretében lévő királynőt az erdőben lepték meg a szülési fájdalmak, Lénárd imádságára szerencsésen világra hozta kisfiát. A király ezért neki ajándékozta az erdőt, amelyben ő kápolnát épített, és a területet Nobiliacumnak nevezte el. Fogolyszabadításainak híre támadt, és sok rab állította, amikor csodálatos szabadulása után elzarándokolt remeteségébe, hogy az ő segítségül hívására lehullottak róluk a bilincsek. Betegek is fölkeresték és meggyógyultak. Rokonságából sokan családostól telepedtek le a közelében, s hamarosan egész falu alakult körülötte, amely később a Saint-Léonard-de-Noblat nevet kapta.

A Szent Lénárd tiszteletére szentelt templomokban az imameghallgatások jeléül láncokat és patkókat hagytak fogadalmi ajándékul. Magyarország gótikus művészete is tanúsítja, hogy Szent Lénárd hazai kultusza egyetemesebb volt, mint később. Erdélyben is jelentős tisztelete alakult ki. Marosvásárhelyen freskója készült a 16. sz. elején Szászbogácson 1518-ban készült táblaképe. Szászfalva egykori szárnyasoltárának egyik része (amelyet ma a besztercebányai múzeumban lehet megtekinteni) Szent Lénárdot lánccal ábrázolja. A szent kultuszának a brassói, középkorban épült Szent Lénárd-templom volt az egyik legkeletibb  kisugárzása. A patrocínium később keletkezett, és nyilván a kerci ciszterci apátság missziójával függ össze. Bandinus Márk megemlékezik a magyar katolikus Szent Lénárd-kápolnájáról (1646), amely a szőlőtermesztéséről híres Kotnár városkában volt. A kultusz moldvai virágzásának körülményeit ma már aligha lehet tisztázni. Építhették az itt élő evangélikus szászok katolikus ősei, de az sem lehetetlen, hogy a jászvásári  püspökség tevékenységével függ össze, hiszen Szent Lénárd missziós szent volt. Nem tudjuk, hogy Gyergyóremete templomának a csíki szakrális tájban szokatlan Szent Lénárd-titulusát milyen körülmények között és mikor választották.

A Leonárd név származéka a magyar nyelvben a Lónárt és Lönhárt.
A bognárok, gyümölcskereskedők, házalók, kovácsok, kőszénbányászok, lakatosok, rézöntők, vajkereskedők védőszentje.

Bővebben lásd: a Magyar Katolikus Lexikon szócikkét.