A Ferenc pápa életét bemutató, Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi kötet március 19-én jelent meg, amelyet Fabio Marchese Ragona vatikáni újságíró írt és az amerikai HarperCollins adott ki. A több mint 300 oldalas könyv végigkísér Jorge Mario Bergoglio életén, a gyermekkortól az argentin diktatúra idejéig, a Buenos Aires-i püspökségtől a pápaságig a leggyengébbek szolgálatában. Orbán Viktorról és Brüsszelről is szó van a kötetben, amelyből előzetesen részleteket közölt a Corriere della Sera című napilap.
Lemondása esetén nem emeritus, nyugalmazott pápa lenne, hanem egyszerűen Róma nyugalmazott püspöke, a Santa Maria Maggiore-bazilikában lakna, hogy újra gyóntasson és elvigye az oltáriszentséget a betegeknek. Ugyanakkor azt is leszögezi a pápa, hogy ez a forgatókönyv jelenleg távoli elképzelés, mert nincsen semmi olyan komoly indok, ami erre indítaná, sosem vette számításba ezt a lehetőséget, még a nehéz pillanatokban sem. Nem állnak fönn a lemondás feltételei, viszont ha súlyos fizikai akadályoztatás lépne föl, arra az esetre letétbe helyezett az államtitkárságon még pápasága kezdetén egy lemondólevelet. Mindez azonban távoli hipotézis, hiszen jelenleg jó egészségnek örvend, és ha Isten is úgy akarja, még sok tervet kíván megvalósítani.
Nemzedékek kiirtása Argentínában
A több mint háromszáz oldalas írás végighalad Ferenc pápa életének minden aspektusán, a családi kapcsolataitól kezdve, főleg a nagyszülőkkel való kapcsolata, kivándorlásuk 1929-ben Argentínába; a szeminárium idején megélt kisebb válsága; aztán a második világháború az atombomba tragikus pusztításával. Az atomenergia háborús célokra való felhasználása ember elleni bűncselekmény, az emberi méltóság ellen és közös otthonunk jövőjét ássa alá – figyelmeztet Ferenc pápa, majd felteszi a kérdést: Hogyan lehetünk a béke és az igazságosság védelmezői, ha közben új háborús fegyvereket gyártunk? A könyv szól az argentin diktatúra idejéről, Bergoglio mély kötődéséről azokkal, akik túlélték azt, a veszélyben lévő fiatalok befogadásáról Jorge Rafael Videla tábornok uralma alatt, és arról is, hogy megkísérelte megmenteni tanárát, Esthert, aki nagy szerepet játszott nevelésében. Ami Argentínában történt, az nem más, mint egy nemzedék kiirtása – jelenti ki a pápa, aki azt sem rejti véka alá, hogy többször megvádolták őt azzal, hogy összejátszott a diktatúrával, ő azonban nyilvánvalóan ellene volt azoknak a szörnyűségeknek. A pápa ír Estherről, aki igazi ateista kommunista volt, de tiszteletben tartotta mások hitét. Sokat tanultam tőle a politikáról – mondja a pápa, aki újból elismétli, hogy ha valaki szegényekről beszél, az nem automatikusan kommunista. A szegények ugyanis az evangélium zászlósai, Jézus szívében vannak, és a keresztény közösségek is megosztották egymás között javaikat. Ez nem kommunizmus, hanem színtiszta kereszténység!
Az emberi élet védelme
A könyv az emberi élet védelmével folytatódik, a fogantatástól a halálig, amelyben az abortusz gyilkosság, amelyet bérgyilkosok követnek el, a béranyaság gyakorlata pedig embertelen. A fociról, Bergoglio kedvenc sportjáról is szó van, Maradonáról és arról a fogadalmáról, hogy nem néz többet tévét. A következő fejezet a Cordobai időket idézi föl, ahol a pápa önvizsgálatot tartva beismeri tévedéseit, amelyeket autoriter magatartása miatt követett el, olyannyira, hogy ultrakonzervatívnak tartották. Az a megtisztulás időszaka volt. Nagyon bezárkóztam, kicsit depressziós voltam – mondja el a kötetben a pápa.
Magyarország és az EU kapcsolata
XVI. Benedek lemondása, az utána következő konklávé, majd a pápaválasztás, a Ferenc név felvétele – ezek a témák képezik a következő fejezetet az életrajzi könyvben, amelyben a szentatya fájdalmának ad hangot, amiért a nyugalmazott pápa alakját ideológiai és politikai érdekből gátlástalanul felhasználták, ez vitákhoz vezetett, amelyek az elmúlt tíz évben sokat ártottak mindkettőjüknek. A Life. Történetem a történelemben című kötet ezután a pandémiáról szól, majd Magyarország és Brüsszel viszonyát említi. Minden népnek meg kellene tartania saját gazdagságát, kultúráját, filozófiáját, így juthat érvényre az Európai Unió kulturális és nemzeti gazdagsága a maga különbözőségében. A pápa reméli, hogy szavai meghallgatásra lelnek Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél, aki megérti, hogy egyre nagyobb szükség van az egységre, mint ahogy a mindent uniformizálni akaró Brüsszel is megérti, hogy tiszteletben kell tartania a magyar sajátosságokat.
Isten mindenkit szeret
A könyvben Ferenc pápa a számára legkedvesebb témákról is beszél, mint a teremtett világ védelme. A fiatalokhoz fordul, és kéri, hogy „csapjanak zajt”, mert az idő lassan lejár, nem sok marad már, hogy megmentsük a bolygót. A szentatya olyan egyházat képzel el, amelyik anya, amelyik átölel és befogad mindenkit, azokat is, akik rossznak érzik magukat és akiket korábban elítéltünk. Az LMBTQ+ közösség tagjaira is vonatkozik ez, akik az Urat keresik, de elutasításra találnak. Ferenc pápa megerősíti, hogy meg kell áldani a szabálytalan párokat, mert Isten mindenkit szeret, főleg a bűnösöket. Ha pedig a püspök testvérek úgy döntenek, hogy nem követik ezt az utat, az nem egy egyházszakadás előszobája, mert az egyház tanítását nem vitatják.
A homoszexuális házasság nem lehetséges, de a polgári élettársi kapcsolatok igen, mert rendjén való, hogy ezek a személyek, akik megélik a szerelem ajándékát, ugyanolyan jogi fedezetet kapjanak, mint mindenki. Ahogy már máskor is, Ferenc pápa azt kéri, hogy az egyházon belül mindenki otthon érezhesse magát, a peremre szorultak is, főleg azok, akik részesültek a keresztség szentségében és teljesértékű tagjai Isten népének. Aki pedig meg nem keresztelkedett meg, de szeretne, vagy keresztanya, keresztapa szeretne lenni, azt fogadják el.
A pápa végül szól azokról a sebekről, amelyeket azok okoztak neki, akik szerint ő tönkreteszi a pápaságot. Mindig van, aki szeretné fékezni a reformot, aki megállna a király-pápaság idején, de hiába igaz, hogy a Vatikán az utolsó abszolút monarchia Európában, ahol gyakran az udvari észjárás szerint történnek a dolgok, ezzel a mentalitással végleg szakítani kell.
Forrás: Gedő Ágnes / Vatican News
