Megindító pillanat: Ferenc pápa átölelt egy izraeli és egy palesztin férfit

0
209
A béke ölelése a veronai Béke arénában. Fotó: Vatican Media/Vatican News

Ferenc pápa veronai apostoli látogatása során a város közepén álló történelmi amfiteátrumban, a Béke arénában 12 000 résztvevő jelenlétében tartották meg az Igazságosság és a béke csókot vált bibliai mottó jegyében azt a találkozót, amely vallja, hogy a béke megvalósításához szükség van annak előmozdítására, előkészítésére, gondozására és megszervezésére.

A béketalálkozó nyilatkozata így jelölte meg a célját: „Mi, különböző világokhoz tartozó emberek, egyesületek és mozgalmak egy mindenki számára nyitott utat jártunk be a béke, az igazságosság és a közös otthonunk gondozása felé. Ezek egymással összefüggő univerzális javak, az emberi család és a föld jelenének és jövőjének feltételei, amelyeket személyes, közösségi és intézményi szinten tevékenykedő polgárokként nekünk kell megóvnunk és előmozdítanunk. Tesszük ezt önmagunkból és abból a valóságból kiindulva, ahol élünk, és elkötelezzük magunkat amellett, hogy szövetségeket és hálózatokat hozunk létre a világon mindenhol, azzal a meggyőződéssel, hogy a béke vagy mindenkié, vagy senkié. Ennek az óhajtott békének a megvalósításához szükség van annak előmozdítására, előkészítésére, gondozására és megszervezésére.” Ferenc pápa hosszú beszédében kérdésekre válaszolva az előmozdítás, az előkészítés, a gondozás és a megszervezés feladatait elemezte.

Szentföld tanúságtevői a békéről

„Nagy megtiszteltetés itt lenni ön előtt, Ferenc pápa, aki a béke vezetője, velünk, a béke 12 ezer építőjével együtt, akiknek mi a béke tanúságtételét hoztuk el ide a Szentföldről” – kezdték beszédüket ketten: „Én Maoz Inon vagyok, Izraelből származom, és a szüleimet megölte a Hamasz” – hangzott először, majd: „Az én nevem Aziz Sarah, Palesztinából származom, és ebben a háborúban izraeli katonák elvették tőlem a bátyámat”, majd együtt mondták: „Fájdalmunk, szenvedésünk összehozott minket, hogy együtt egy jobb jövőt teremtsünk.” E szavak hallatára az egész nézőtér felállt, zászlóikat és kendőiket lengetve, miközben az izraeli és palesztin férfi így folytatta: „Mi vállalkozók vagyunk, s állítjuk, hogy a gazdaság békéje nélkül nem lehet béke. Olyan gazdaság kell, mely nem öl, egy igazságosságon alapuló gazdaság. Mi azt kérdezzük, hogyan lehetnek a fiatalok ma a béke vállalkozói, ha az oktatási fórumokat gyakran befolyásolja a technokrata paradigma és a profit kultúrája?”

Egymás átölelésének erős gesztusa 

Ferenc pápa az egymást átölelő gesztusuk láttán felállt, ők ketten hozzáléptek és mindhárman összeölelkeztek. Ferenc pápa személyes szavakkal kommentálta az eseményt: „Köszönöm, testvéreim!  Ennek a két testvéremnek a szenvedése két nép szenvedése. De most semmit nem lehet mondani, semmit sem…” – szólt megindultsággal a pápa. „Volt bátorságuk átölelni egymást és ez nem csak a bátorság és a béke akarásának tanúsága, hanem tanúságtétel a jövőről. Megölelni egymást. Mindketten elvesztették családjukat, családjaikat szétszakította ez a háború. De mi értelme van a háborúnak? Kérem, tartsunk egy kis csendet, hogy meghalljuk…. Kettejük ölelését szemlélve mindenki szívből imádkozzon az Úrhoz a békéért, és hozzon belső döntést, hogy tegyen valamit a háborúk befejezése érdekében”. „Gondoljunk a gyerekekre, erre a háborúra, a sok háborúra, milyen jövőjük lesz?” A pápa gondolatai a gyerekek felé fordultak, az ukrán gyerekek felé, akik „nem tudnak mosolyogni a háború miatt”. „Gondoljunk az idős emberekre, akik egész életükben azon dolgoztak, hogy ezt a két országot előbbre vigyék, és most vereséget szenvednek. A történelmi vereség mindannyiunk veresége, ezért imádkozzunk a békéért, és mondjuk el ennek a két testvérünknek, hogy vigyék el a népüknek ezt a vágyunkat, hogy dolgozni akarunk a békéért és a népeikért”.

Forrás: P. Vértesaljai László SJ / Vatican News