A világon három másodpercente új demenciás esetet diagnosztizálnak, 2020-ban világszerte több mint 55 millió demenciában szenvedő ember él majd, és ez a szám 20 év alatt majdnem megduplázódik: 2030-ra eléri a 78 milliót, 2050-re pedig a 139 milliót. Hatalmas szám, ugyanakkor viszonylag ,,láthatatlan” betegség, akit érint, tudja csak, milyen megterhelő, fizikailag és lelkileg kimerítő, amikor családtagot érint a betegség! Az Alzheimer Café ezeket a családokat, hivatásos ápolókat gyűjti össze, támogatja. Legutóbbi kolozsvári alkalmán azt a kérdést járták körül, hogyan előzhető meg, hogyan késleltethető a pusztító leépüléssel járó betegség.
A diagnosztizált esetek számának növekedése nagyrészt a fejlődő országokban fog bekövetkezni. A demenciában szenvedők 60 százaléka már most is alacsony és közepes jövedelmű országokban él, de 2050-re ez az arány 71 százalékra fog emelkedni. A leggyorsabban Kínában, Indiában, valamint dél-ázsiai és nyugat-csendes-óceáni szomszédaikban nő az idősek száma. A demográfiai elöregedés világméretű folyamat, amely az elmúlt évszázadban javuló egészségügyi ellátás sikereit mutatja. Sokan ma már hosszabb és egészségesebb életet élnek, így a világ népességében egyre nagyobb az idősek aránya. A demencia főként az idősebbeket, köztük kiemeltebb arányban a nőket érinti, bár egyre többen ismerik a 65 éves kor előtt kezdődő eseteket. Világszerte évente több mint 10 millió új demenciás esetet regisztrálnak, ami azt jelenti, hogy minden 3,2 másodpercben egy új eset fordul elő.
Bár az Alzheimer-kór az idősek betegségének tekinthető, nem kötelezően jár együtt az időskorral!
Madaras Kata pszichológus, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa Kolozsváron az Alzheimer Café szeptemberi alkalmán arról beszélt, mik a betegség jellemzői, stádiumai, de arról is, mit lehet tenni, hogy a betegség ne alakuljon ki. Aktív élet, elfoglaltság, barátok, agytorna, mozgás és helyes táplálkozás a kulcsszavak. De hogy mindez ne csak elmélet legyen, mindent ki is próbálhattak a jelenlevők: az alkalom eleve az aktív társas életre nyújt lehetőséget, a nehéz téma ellenére vidám hangulat uralkodott a bő kétórás együttlét ideje alatt. Volt torna, egyszerű, mindenki által végezhető gyakorlatok, és a asztalon a kórt megelőző táplálékok: hal, tojás, dió, avokádó, kurkuma, friss bogyós gyümölcsök és gyümölcslevek sorakoztak, mindent kóstolni lehetett.
Az Európai Unióban jelenleg 50 millió embert ápolnak az Alzheimer-kór valamilyen stádiumában.
Alzheimer-kór okozta demencia esetén ún. „plakkok”, „csomók” keletkeznek az agyszövet belsejében; ezek megzavarják az idegsejtek működését, az ingerület átvitelt, a sejtek pusztulásához vezet. Az ingerületvezetésben fontos szerepet játszó vegyi anyagok is csökkent mértékben fordulnak elő Alzheimer-kór esetében.
Fotó: Andrássy Paula, Bodó Márta, Nagy Kata
Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség, előrehaladtával a demens személy nem ismeri fel még a saját rokonait sem. A betegség túlélési ideje átlagosan 7 év; ezt az időt a beteg és a környezete is megszenvedi. Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memóriazavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, a problémamegoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, a tárgyak három dimenzióban történő érzékelésének zavara. Alzheimer-kór esetén (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövid távú memória romlása: a páciensek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi „rutin” feladatok (tisztálkodás, öltözködés, evés) megoldása egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, magatartásuk, személyiségük megváltozhat. Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; egy idő után önellátásra is képtelenek, egyre nagyobb mértékű – 24 órás – felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször általános gyengeség miatt következik be a halál. Kezelésére nincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni.
